Tiszta víz!
A víz optimalizálására a légpárásításban történő felhasználáshoz két módszer bizonyult különösen hasznosnak: a lágyítással történő vízkezelés és a fordított ozmózis. Az alábbiakban röviden bemutatjuk mindkét eljárást, és együttes működésükkel összefüggésben ismertetjük őket.
A lágyítás és a fordított ozmózis a vízkezelés két különböző módszere, amelyek kölcsönösen kiegészíthetik egymást.
Lágyítás
Lágyítás
A kalcium és a magnézium a vizet keménnyé teszik, és lerakódásokhoz vezetnek a műszaki rendszerekben. A vízlágyító berendezésekben ezek az anyagok folyamatosan nátriumra cserélődnek ki, és így automatikusan eltávolítódnak a vízből. Ezáltal a víz lággyá válik, és a rendszerek védve lesznek a meszesedéstől és a korróziótól – ez a higiénikus működés alapja. Ezáltal a Condair fordított ozmózis berendezése még hatékonyabban működik.
Természetes vízszállítás
A fordított ozmózis technikai folyamata a növényekben zajló vízszállítás természetes elvei szerint történik. A növények sejtjeit ozmotikus membrán veszi körül, amely a tiszta vizet átereszti, a vízben oldott molekulákat viszont nem. A sejten kívül és belül különböző koncentrációkban vannak jelen a nagyobb molekulák. A fizikai erők ilyenkor arra törekszenek, hogy azonos koncentrációkat hozzanak létre a membrán két oldalán. Emiatt a víz az ozmózis során a membránon keresztül a magasabb molekulakoncentrációval rendelkező oldalra áramlik a koncentráció felhígítása érdekében. Ez az oka annak, hogy például az érett, édes cseresznyék és paradicsomok eső után felrepednek. Héjukon keresztül, amely természetes membránként működik, a gyümölcsön lévő tiszta esővíz ozmózis révén a belül lévő cukormolekulákhoz vándorol (2. kép). Így a gyümölcsben egyre nagyobb túlnyomás alakul ki, amíg a héjuk fel nem reped.
Fordított ozmózis
Az ozmózis természetes folyamatának elveit víztisztítás esetén technikailag visszafordítják. A tisztítatlan vizet ehhez egy mesterséges membránon keresztül a magasabb molekulakoncentráció oldaláról a tiszta víz oldalára préselik át. A membrán utáni tiszta vizet permeátumként (termékvíz) összegyűjtik, és higiénikus párásító vízként kerül további felhasználásra. A membrán előtt a koncentrálódó molekulák és sók, az úgynevezett koncentrátum, folyamatosan elmosásra kerülnek. A nyersvíz mennyiségétől, felhasználásától és sótartalmától függően a szennyezett vizet a membránon átnyomó szivattyú akár 100 bar nyomást is létrehozhat. A szivattyú nyomásának fenntartásához a membrán egy megfelelően nyomásálló hordozóanyagra van ráhúzva. A membránok többnyire erős modulokra vannak felcsavarva, és csővel vannak védve. A fordított ozmózist (3. kép) eredetileg arra a célra fejlesztették ki, hogy a tengervízből („szennyezett”, sós) alacsony sótartalmú ivóvizet nyerjenek. Azóta a technológiát már más vízkezelési eljárásokhoz és dialízishez is felhasználják. Így állítják elő például a sűrített leveket és az alkoholmentes sört. A fordított ozmózis segítségével nemcsak az alkohol, a cukor és a só távolítható el a vízből, hanem a vírusok, a baktériumok és a tojásfehérje is. Higiéniai okokból a magas minőségű permeátum a Condair „AT2” fordított ozmózisa során egy nemesacélból készült, atmoszférikusan lezárt nyomástartályban készül (4. kép).
A fordított ozmózis központi eleme egy membrán, amely a nagy molekulákat a koncentrátummal elvezeti. A tiszta víz (permeátum) ezután felhasználható a higiénikus légpárásításhoz.
Vízkezelés légpárásító rendszerekhez - Andreas Zwigart, Condair GmbH
Természetes vízszállítás
A fordított ozmózis technikai folyamata a növényekben zajló vízszállítás természetes elvei szerint történik. A növények sejtjeit ozmotikus membrán veszi körül, amely a tiszta vizet átereszti, a vízben oldott molekulákat viszont nem. A sejten kívül és belül különböző koncentrációkban vannak jelen a nagyobb molekulák. A fizikai erők ilyenkor arra törekszenek, hogy azonos koncentrációkat hozzanak létre a membrán két oldalán. Emiatt a víz az ozmózis során a membránon keresztül a magasabb molekulakoncentrációval rendelkező oldalra áramlik a koncentráció felhígítása érdekében. Ez az oka annak, hogy például az érett, édes cseresznyék és paradicsomok eső után felrepednek. Héjukon keresztül, amely természetes membránként működik, a gyümölcsön lévő tiszta esővíz ozmózis révén a belül lévő cukormolekulákhoz vándorol (2. kép). Így a gyümölcsben egyre nagyobb túlnyomás alakul ki, amíg a héjuk fel nem reped.
Fordított ozmózis
Az ozmózis természetes folyamatának elveit víztisztítás esetén technikailag visszafordítják. A tisztítatlan vizet ehhez egy mesterséges membránon keresztül a magasabb molekulakoncentráció oldaláról a tiszta víz oldalára préselik át. A membrán utáni tiszta vizet permeátumként (termékvíz) összegyűjtik, és higiénikus párásító vízként kerül további felhasználásra. A membrán előtt a koncentrálódó molekulák és sók, az úgynevezett koncentrátum, folyamatosan elmosásra kerülnek. A nyersvíz mennyiségétől, felhasználásától és sótartalmától függően a szennyezett vizet a membránon átnyomó szivattyú akár 100 bar nyomást is létrehozhat. A szivattyú nyomásának fenntartásához a membrán egy megfelelően nyomásálló hordozóanyagra van ráhúzva. A membránok többnyire erős modulokra vannak felcsavarva, és csővel vannak védve. A fordított ozmózist (3. kép) eredetileg arra a célra fejlesztették ki, hogy a tengervízből („szennyezett”, sós) alacsony sótartalmú ivóvizet nyerjenek. Azóta a technológiát már más vízkezelési eljárásokhoz és dialízishez is felhasználják. Így állítják elő például a sűrített leveket és az alkoholmentes sört. A fordított ozmózis segítségével nemcsak az alkohol, a cukor és a só távolítható el a vízből, hanem a vírusok, a baktériumok és a tojásfehérje is. Higiéniai okokból a magas minőségű permeátum a Condair „AT2” fordított ozmózisa során egy nemesacélból készült, atmoszférikusan lezárt nyomástartályban készül (4. kép).
A fordított ozmózis központi eleme egy membrán, amely a nagy molekulákat a koncentrátummal elvezeti. A tiszta víz (permeátum) ezután felhasználható a higiénikus légpárásításhoz.
Vízkezelés légpárásító rendszerekhez - Andreas Zwigart, Condair GmbH