Megfelelő páratartalom a munkahelyen

A megfelelő páratartalom döntően befolyásolja a mindennapi élethelyzeteket – munkahelyén és otthonában egyaránt. A levegő nedvességtartalma annyira fontos, hogy sok országban irányelvek szabályozzák a párásító berendezések üzemeltetését és fenntartását.

Tudományosan a 40–60% közötti relatív páratartalom tartományt határozták meg egészségügyi, teljesítési és közérzeti szempontból ideális állapotként. A sűrű burkolatokkal, központi fűtéssel és szellőztető berendezésekkel rendelkező modern épületekben ez a határérték nem tartható fenn a hétköznapokban aktív légpárásítás nélkül. Ez a brosúra bemutatja a megfelelő páratartalom orvosi alapjait, valamint a megfelelő páratartalommal elérhető pozitív egészségügyi és gazdasági hatásokat a munkahelyeken.



Ajánlott páratartalom a légutak
védelme érdekében

A h,x diagramon a világoskék rész jelzi az egészségvédelmi szempontból optimális tartományt. Ez a tartomány több orvosi tanulmány javaslatán (közvetlen link) alapul, mely a csíracseppek terjedése, a vírusok túlélési ideje, továbbterjedése és a páratartalom közti összefügéseket vizsgálta. A projektálások és klímarendszerek üzemeltetése során ehhez a tartományhoz igazodnak a műszaki szabványok és szakmai tervezők.




Mollier-féle h,x-diagram a termodinamikai folyamatok ábrázolásához

h, x-diagram | Ajánlott páratartalom


Miért olyan kellemetlenül száraz a
levegő télen?

Mindenki ismeri a száraz levegő kellemetlen hatásait: A bőr pikkelyes lesz és berepedezik, az orr- és toroknyálkahártya, valamint a szemek kiszáradnak és érzékennyé válnak. Ettől kellemetlenül érezzük magunkat, és fogékonyabbá válunk a légúti megbetegedésekre. De mi az oka annak, hogy a levegő különösen a hideg északokban olyan kellemetlenül szárazzá válik?

Sávdiagram Relatív páratartalom

Rövid fizikai kitérő, és a termodinamikában megtaláljuk a választ.
A hőmérséklet függvényében változik a levegő vízfelvevő képessége. Télen a kinti hideg levegőnek alacsony a párafelvevő képessége. A felmelegítés által (ami növeli a párafelvevő képességet) tovább csökken a relatív páratartalom, így nagyon száraz beltéri klíma jön létre. Aktív páratartalom-növelés nélkül alig valósítható meg a 40-60% közötti egészséges beltéri páratartalom.

Milyen hatással van a száraz levegő az
influenzavírus terjedésére?

Az alacsony páratartalom megnöveli az influenzavírusok terjedését és ezáltal a fertőzések és a súlyos vagy akár halálos megbetegedések kialakulásának veszélyét, ahogy azt a Yale egyetem egy újabb tanulmánya is bizonyítja.

A Robert Koch Intézet (RKI) influenza epidemiológiával foglalkozó tanulmányai is igazolják, hogy Németországban az influenza okozta megbetegedések és halálesetek összefüggésben állnak a hideg (száraz) téli időszakkal. A 2017/2018-as jelentésben az intézet az alábbi eredm��nyre jutott (lásd a diagramot: akut légzőszervi fertőzések száma):

  • Az influenzahullám az év végén indult (50. hét), csúcspontját februárban és márciusban érte el
    (6–12. hét) és végül áprilisban csillapodott.
  • Az RKI 2017/2018-ra összesen 9 millió orvosi beteglátogatást, és 45 000 kórházi beutalást regisztrált, melyek az influenza hatásaihoz köthetők. Az intézet ezen túlmenően további 5,3 millióra teszi az influenza által okozott keresőképtelenségek számát, mely esetekben a beteg nem fordult orvoshoz
  • Az influenza különösen a 35 év felettieket érinti erősen. Az RKI adatai szerint az influenzás megbetegedések száma 2017/2018-ban a korábbi kiemelt 2012/13 és 2014/15 évekhez képest 2 millióval emelkedett! Az itt látható ábra a Robert Koch Intézet statisztikája az influenzához köthető megbetegedésekről, melyről jól látszik, hogy a 2017/2018 évben egyértelműen a december és március közötti hideg, száraz évszakokra tehető a tetőpont (332 873 eset kivizsgálása alapján).
Milyen hatása van a száraz levegőnek?

A híres Yale Egyetem aktuális tanulmányainak eredményei
Az ábra egyértelmű összefüggést mutat az influenzás megbetegedések és a december és április közötti hónapok alacsony páratartalma között.
Az összefüggés meglétét az orvostudomány is vitatta. Végül 2019 májusában a híres amerikai Yale Egyetem kutatói igazolták ezt éveken át készülő „Low ambient humidity impairs barrier function and innate resistance against influenza infection” tanulmányukban. Anélkül, hogy belemélyednénk a csekély páratartalom influenzavírusok terjedésére gyakorolt hatásainak és az emberek influenza elleni ellenállóképességének orvosi részleteibe, kiemeljük a kutatók fontos felismeréseit és eredményeit:

  • Összefüggés van a csekély páratartalom és az influenzavírusok túlélőképessége és terjedése között, és ez egyértelműen igazolható.
  • A túl alacsony páratartalom korlátozza a légutak öntisztító mechanizmusát, és ezáltal csökkenti az immunrendszer vírusokkal szembeni ellenálló képességét. Amennyiben a vírus áthatol az immunrendszer első védelmi vonalán, a légzőszervek nyálkahártyáján, a szervezet interferonnal aktiválja azokat a géneket, melyek leküzdik és blokkolják a vírusokat. Amennyiben a vírusnak sikerül áttörnie a második védelmi vonalat is, harmadik szintként az immunrendszer lép működésbe, mely az adott vírusra specializálódott immunválaszt ad. Alacsony páratartalom esetén a három védelmi vonal hatástalan és influenzás megbetegedéshez vezetnek.
  • A megbetegedés súlyossága alacsonyabb relatív páratartalom esetén súlyosbodik, függetlenül a vírus által okozott terheléstől.
    Az alacsony páratartalom akadályozza továbbá a sejtszövetek felépülését.

A tanulmány központi eredményeit a kutatást vezető Akiko Iwasaki foglalja össze: A páratartalom kapcsán tett új felismeréseink, és az azokból következő aspektusok és az influenza okozta megbetegedések csökkentése érdekében tett intézkedések rendkívül jelentősek, ugyanis tovább nő a szezonális influenzás megbetegedések száma, és ez évente legalább félmillió halálesetet okoz világszerte.

A tanulmány egyértelműen kimutatja, hogy a száraz levegő felerősíti az influenza hatásait.
Azt is bebizonyították, hogy a 40 és 60% közötti relatív páratartalom csökkenti a vírus okozta fertőzéseket és megnehezíti a vírus terjedését. Az alábbiakat javasoljuk: Nem az alacsony páratartalom az egyetlen tényező, mely az influenzavírusok és betegégek elterjedéséhez vezethet. A legalább 40%-os páratartalom biztosítása különösen a hűvös és száraz hónapokban fontos intézkedés az influenzavírusok terjedésének megakadályozása, és a megbetegedések számának csökkentése érdekében.

Az immunrendszer három védelmi vonalának
funkciója a vírusok elleni védekezésben

1. védelmi vonal
A légutak nyálkahártyája elszállítja a vírusokat.
A nyálkarétegből, a nyálkaréteg folyadékrétegéből és a nyálkahártya felületén található csillószőrökből áll,
és lehetővé teszi a légutak irányába nyomuló vírusok elszállítását.
Légzőrendszeri nyálkahártyák
2. védelmi vonal
A gének elhárítják a vírusokat
Amennyiben egy vírus áttörte az első védelmi vonalat, az interferonok aktiválják a géneket,
melyek leküzdik és blokkolják a vírusokat.
A gének visszatartják a vírusokat
3. védelmi vonal

Adaptív immunrendszer
Amennyiben egy vírus átjut a második védelmi vonalon, aktiválódik az adaptív
immunrendszer és az adott vírus elleni immunválaszt ad B-és T-sejtekkel.
Adaptív immunrendszer

Az irodai klíma gyors elemzése a
páratartalom kockázati grafikonjával



Amennyiben az irodai dolgozók alacsony hőmérsékletre vagy páratartalomra panaszkodnak vagy gyakran következnek be légúti megbetegedések, az alábbi eljárás gyors és egyszerű lehetőséget kínál a klíma objektív elemzésére és kiértékelésére. Az eljárás az úgynevezett „klíma kockázati grafikonon” alapul, melyet DGUV (német törvényes balesetbiztosítási intézet) javasol a „Beltéri klíma megítélése” című 215-510 számú tájékoztatójában. Mivel ez a kockázati grafikon csak a magas szobahőmérséklet és magas páratartalom miatti panaszokra érvényes, a Condair létrehozta saját „páratartalom miatti kockázati grafikonját” a száraz klíma vonatkozásában.

Hogyan kell alkalmazni a kockázati grafikont, és milyen eredményeket mutat meg?

1. lépés:
Azokban az irodákban, ahol száraz és kellemetlen klímára panaszkodtak, megmérték a hőmérsékletet és a páratartalmat.

2. lépés:
A mért értékeket rögzítik a páratartalom kockázati grafikonon: a hőmérsékletet az x-tengelyen, a relatív páratartalmat pedig a ferdén futó páratartalom-vonalon.

3. lépés:
A páratartalom kockázati grafikon a két lenti példát mutatja.


1. példa: Beavatkozás szükséges
Ez jelen esetben 22 °C hőmérsékletre és 30% páratartalomra utal. Az értékek meghatározzák az A metszéspontot a diagramon. Ebből a pontból húzunk egy vízszintes vonalat a grafikon széléig (y-tengely) a B pontig. Ezt követően a B pontot összekötik a diagramtól balra található páratartalom skálával, méghozzá a mért páratartalomnak megfelelő értékkel (itt 30%). Az így kapott piros vonal a kockázati grafikon piros tartományába esik.

Ez a tartomány nem megfelelő mennyiségű páratartalmat jelez, és így egészségügyi veszélyre figyelmeztet. Amennyiben az eredményként kapott vonal a kockázati grafikon piros tartományába mutat, orvosi szempontból javasolt a relatív páratartalom növelése.
2. példa: Optimális páratartalom
Ezzel ellentétben a második példán egy zöld egyenes látható, mely megfelelő klímára és páratartalomra utal. 22 °C hőmérsékletet és 50% páratartalmat mértek. Ebből kapjuk a C metszéspontot, melyből ismét vízszintes vonalat húzunk balra a grafikon széléi, így kapjuk a D pontot. Ha összekötjük a D pontot a diagramon található páratartalom skálán jelzett 50% értékkel, a kapott vonal a zöld tartományba esik. Ez a tartomány kellő mértékű és megfelelő páratartalmat jelez, és ebből következően alacsony az egészségügyi károsodások kockázata vagy a száraz levegő okozta veszélyek előfordulása.
Amennyiben a kockázati grafikonon a nyíl a piros és zöld zóna között található semleges zónába mutat,
ugyancsak javasoljuk a páratartalom növelését.