Az influenzavírusok levegőn átterjedésének vizsgálata
Dr. med. Walter Hugentobler
Szerző:
Dr. med. Walter Hugentobler
Általános és belgyógyász szakorvos




Dr. med. Walter Hugentobler / általános és belgyógyász szakorvos, az FMH tagja

A világjárvánnyal összefüggő jelenlegi intézkedések mellett a levegő páratartalmának növelése, különösen a kórházakban, tovább csökkentheti a 2019-es koronavírus terjedésének kockázatát.


A kínai egészségügyi hatóságok azonnal jelentették az új megbetegedéseket és haláleseteket, és szorosan együttműködnek az Egészségügyi Világszervezettel (WHO). A mára már több mint 50 millió embert érintő, drasztikus utazási korlátozások is a helyzet nagyon komoly megítélését mutatják. A közelmúltban a járványok és világjárványok elleni küzdelemben nem volt példa ilyen rendkívül szigorú intézkedésekre. Hatásuk és lehetséges mellékhatásaik jelenleg még nem mérhetők fel.

Az új, 2019-nCoV koronavírus, melynek genetikai kódját már meghatározták és közzétették, nagyon hasonló a SARS-vírushoz. Ezt az információt felhasználva a laboratóriumok a világ minden pontján teszteket fejleszthettek ki a vírus kimutatására. Azt feltételezik, hogy a vírus egy élő vadállatok kereskedelmével is foglalkozó vuhani szabadtéri húspiacon terjedt át emberekre, most pedig már emberről emberre terjed. Az influenzához hasonló tüneteket, például köhögést és az érintettek egy részénél légzési nehézségeket okoz. A röntgenfelvételeken kezelhetetlen tüdőgyulladás látható, amely halálhoz vezethet. Aggasztó az, hogy a jelenlegi járványt a 2002/2003-as SARS világjárvánnyal összehasonlítva jelenleg úgy az időbeli, mint a térbeli terjedés sokkal gyorsabb.

A koronavírusok páratartalommal és hőmérséklettel szembeni ellenállóképességével kapcsolatos kutatások eredményei és a (szintén koronavírus okozta) SARS-világjárvánnyal és MERS-járvánnyal kapcsolatos adatok együttesen érdekes új felismerésekhez vezetnek. Az állatok és az emberi faj közötti határ átlépését és az emberről emberre történő terjedést egyaránt a páratartalom és a levegő hőmérsékletének jellemző kombinációi teszik lehetővé, illetve akadályozzák meg. A koronavírusok közismerten elsősorban vadon élő emlősök és madarak között terjednek. Ezeket az állatokat Kínában háziasítják is, és élve árusítják őket szabadtéri piacokon, későbbi fogyasztás céljából.

A SARS- és a MERS-koronavírus túlélési idejét élettelen felületeken és a levegőben, fertőző folyadékcseppként, számos alkalommal és átfogóan vizsgálták. Ennek során újra és újra azonos mintázat mutatkozott. Nagyon alacsony hőmérséklet és páratartalom esetén a vírusok hosszú ideig életképesek maradnak a felületeken és a levegőben. Túlélési idejük még közepes, 20–30 °C-os hőmérsékleten is hosszú volt, de csak száraz levegő esetén. A nagyon magas (> 30 °C-os) hőmérséklet inaktiválja a koronavírusokat. Ez az oka annak, hogy az ismétlődő MERS-járvány az Arab-félszigeten csak a hűvösebb, téli hónapokban fordult elő. A jelenlegi 2019-es koronavírus várhatóan hasonlóan fog reagálni a páratartalomra és a hőmérsékletre.

A fajok közötti határ átlépésének a szabadban kell megtörténnie, ahol a fertőző állatok találhatók, és ahol az emberek érintkezhetnek velük. A vírus emberről emberre azonban ott terjed, ahol az emberek a legtöbb időt (kb. életük 90%-át) töltik, és kapcsolataikat bonyolítják – azaz gyakorlatilag kizárólag épületekben és a közösségi közlekedésben. Szem előtt kell tartani azt, hogy a beltéri és a kültéri klíma jelentősen eltér abban az időszakban, amikor az épületeket fűtik az alacsony kültéri hőmérséklet miatt. Ennek eredményeként kellemes, 20−24 °C közötti hőmérséklet és természetellenesen alacsony páratartalom alakul ki.


Miért ideális a helyzet a koronavírusok továbbadásához Kína középső és déli részén a téli hónapokban?
(lásd a táblázatot).

Kínában télen a szabadtéri húspiacokon optimálisan alacsony a hőmérséklet a vírus állatról emberre történő továbbadásához. Mint már említettük, az emberről emberre történő továbbadás szempontjából a beltéri körülmények a döntők. Kína középső és déli részén télen a szabadban olyan a hőmérséklet, hogy az épületeket fűteni kell. Az épületekben és a közösségi közlekedési eszközökön a hőmérséklet 20 és 24 fok között van, és a fűtött helyiségekben a páratartalom alacsony – 20, legfeljebb 40%-os. Ezek ideális klimatikus körülményeket jelentenek a SARS-koronavírusok felületeken és a levegőben való, hosszú túléléséhez, és így az érintkezéssel és a levegő útján történő továbbadásukhoz.

Az ember nem tudja befolyásolni a kültéri klimatikus viszonyokat, amelyek lehetővé teszik a fajok közötti határ átlépését. A beltéri klíma azonban az ember felelőssége. A döntő tényezők – a hőmérséklet, a páratartalom, a légcsereszám és a friss levegő százalékos aránya – egyedileg szabályozható. Mivel a 20–24 °C-os hőmérsékletet érezzük kellemesnek, az épületeken belül a fertőzésveszélyt a páratartalommal és a szellőztetéssel kell befolyásolni. Az épületekben az alacsony páratartalmat párásítással 50% körülire növelve csökkenthető a továbbadás kockázata. A kockázat tovább csökkenthető a légcsereszám és a friss levegő százalékos arányának növelésével.

A levegő párásításával emellett proaktívan elkerülhető az is, hogy a fertőzöttek, köztük az úgynevezett „szuperterjesztők” még a tünetek megjelenése és a diagnosztizálhatóság előtt továbbterjesszék a vírusokat. Ezenkívül a párásított levegő javítja az egészséges emberek légútjainak védekezőképességét a légutak hatékonyabb tisztítása és az immunrendszer hatékonyabb védekezése révén. Az épületeken belüli téli, túl alacsony páratartalom megelőző célú növelése költséghatékony és hatásos eszköz a terjedési kockázat mellékhatások nélküli csökkentésére. Mivel a SARS-esetek 58%-a kórházi fertőzésként lépett fel, a kórházakban a párásítás várhatóan aránytalanul nagy pozitív hatással jár. A párásítás középületekben, valamint magán- és céges környezetben egyaránt alkalmazható. A párásítás egyszerű eszközt ad a lakosság kezébe az aktív küzdelemhez a jelenlegi vírussal szemben, amely ellen jelenleg még sem védőoltás, sem konkrét gyógyszer nem létezik.

„A léghőmérséklet és a relatív páratartalom hatása a koronavírus felületeken való túlélésére”
tudományos kutatás

Ez a kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy az átlagos páratartalom fenntartása a kórházakban és egészségügyi létesítményekben hatékony intézkedés lenne a koronavírus továbbadási kockázatának csökkentésére.

Habár a kutatás a SARS-CoV (a 2002/2003-as SARS-világjárványt okozó vírus) leküzdésére alkalmas lehetséges intézkedések meghatározására irányult, nagyon valószínű, hogy az eredmények a COVID-19, a SARS-CoV-hez genetikailag nagyon hasonló SARS-CoV-2-vel átadott betegség terjedésére nézve is irányadók.

Fontos, hogy a szabályozó hatóságok és a kórházak tervezői ismerjék a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat, köztük ezt a kutatást, és nagyobb figyelmet fordítsanak a páratartalom szabályozására a fertőzések kézben tartására alkalmas általános intézkedésként.
A SARS koronavírust helyettesítő TGEV inaktiválódása
A beltéri hőmérséklet, amelyben életünk 90%-át töltjük, meghatározó a vírusok emberről emberre történő terjedésére nézve. Itt történik az emberek közötti érintkezések többsége, és itt osztozunk a rendelkezésre álló beltéri levegőn.
Fűtött, száraz helyiségekben (20 °C, 20%-os relatív páratartalom) télen a felületeken lévő koronavírusok ≈ 80%-a egy hét után továbbra is fertőző. Innen átkerülhetnek emberekre közvetlen vagy közvetett érintkezéssel vagy a levegőben felkavarodva.

Ha a levegő páratartalma 50%-os, akkor a vírusok kevesebb mint 1%-a marad fertőző 2 nap után. Ez számottevően csökkenti az átkerülés kockázatát.

A SARS-koronavírust helyettesítő TGEV inaktiválódása 20 °C-os beltéri hőmérsékleten és a beltéri levegő különböző páratartalmánál: 20% (1. ábra), 50% (2. ábra) és 80% (3. ábra). Az inaktiválódás 50%-os relatív páratartalomnál a leggyorsabb (-2,5 log10 2 nap alatt).