Párátlanításra lényegében két módszert alkalmaznak:

Szárítás szorpcióval
A párás levegő vízgőztartalmának adszorpciója higroszkópos felületeken (szilikagél rotor). Ez a kiadvány kizárólag különálló berendezések párátlanítási és szárítási megoldásaival foglalkozik, ezért a hideg vízzel táplált felületi hűtőkön keresztüli párátlanítást, ahogy azt a légkondicionáló berendezésekben alkalmazzák, a továbbiakban nem említjük.

Párátlanítás kondenzációval
Ennek során a párás levegőt a harmatpont hőmérséklete alá hűtik le oly módon, hogy a légáramot keresztülvezetik egy hőcserélő hideg felületén (a hűtőkör párologtatója).

Kondenzációs párátlanítók
Kondenzációs párátlanítókat üzemkész egységekként gyakran használnak ipari és kereskedelmi alkalmazásokban, így uszodacsarnokok párátlanítására is. Minden olyan helyen, ahol a páratartalmat 45% és 60% közötti RH-értéken (relatív páratartalom) kell tartani, a kondenzációs párátlanítók energiahatékony és gazdaságos megoldást nyújtanak. Az uszodai párátlanítók a kondenzációs párátlanítók speciális változatait jelentik. Speciális megoldásokkal (pl. a hőcserélő bevonásával) vannak védve a klórtartalmú levegővel szemben, és a helyiségek fűtéséhez, medencevíz-kondenzátorokhoz stb. kiegészítő hőcserélőkkel lehetnek felszerelve.

Az elérhető végső páratartalmat tekintve a korlátozó tényezőket elsősorban a felhasznált hűtőközeg tulajdonságai (nyomás, hőmérséklet), valamint a párologtató-hőcserélő szerkezeti kialakítása (bypass tényező) jelentik. Általánosságban elmondható, hogy a kondenzációs párátlanítók a kb. +5 °C és +36 °C közötti hőmérséklettartományban használhatók ésszerűen, kb. 45% RH elérhető relatív páratartalom esetén.

A kondenzációs párátlanítók működési elve
Minden kondenzációs párátlanító alapját egy zárt hűtőkör képezi, amely a hőszivattyú elvén működik. Egy ventilátor felszívja a párás környezeti levegőt. Ez – mielőtt átvezetődne a párologtatón – először áthalad egy, a hőcserélő védelmére felszerelt szűrőn. Ennek hideg felületén lehűl harmatponti hőmérséklete alá, miközben vízgőztartalmának nagy része kicsapódik.

A kicsapódott vizet egy, a párologtató alá beszerelt cseppgyűjtő tálca fogja fel, és innen közvetlenül lefolyócsatornába kerül, vagy egy másik megfelelő tartályba folyik át. Ezután a már párátlanított légáram áthalad a kondenzátoron, ahol a hűtőkörben a kondenzációs hő felvételével felmelegszik. A ventilátor és a kompresszor hulladékhője részben szintén a párátlanító által vezetett légáramba kerül. Ennek következtében a helyiségbe bevezetett párátlanított levegő mindig melegebb, mint amilyen a párátlanítóba való belépésekor volt.

Adszorpciós szárítók
Adszorpciós szárítókat ott használnak, ahol a kondenzációs párátlanítók elérik a fizikai határaikat, és szükség van a minimális abszolút páratartalom illetve vízgőztartalom betartására. Ennek a technológiának az esetében a vízgőztartalom megadása már nem %RH-ban, hanem mindig az abszolút páratartalomban x g/kg száraz levegőben, vagy a vonatkozó harmatpont °C-ban mért hőmérsékletében történik.

A szorpciós elv egyes anyagok azon tulajdonságán alapul, hogy képesek megkötni a vízgőzt a felületükön. Ezeknek az anyagoknak a belső felülete nagyságrendileg 600 g/m2 és 1000 g/m2 között található. Ezeknek a vegyi anyagoknak a közvetlen környezetében rendkívül alacsony parciális vízgőznyomás uralkodik. A termodinamika törvényeinek megfelelően a vízgőz a nagyobb parciális nyomású területekről (ebben az esetben a környező levegőből) az alacsonyabb parciális nyomású területekre (szorbens) diffundál.

Szorbensként szilikagélt, alumínium-oxidot vagy molekuláris szűrőket használnak. A további vizsgálódás kizárólag a szilikagél általi adszorpcióra korlátozódik, mivel ez messze a legelterjedtebb szorbens a hűtés, szellőztetés és légkondicionálás területén.

Az adszorpciós szárítók működési elve
Egy ventilátor felszívja a párás környezeti levegőt (folyamatlevegő), amely ezután áthalad egy adszorpciós rotoron. Az adszorpciós rotor egy igen nagy belső felületű, hullámosított és finoman laminált tároló tömegből áll, amely az erősen higroszkópos szilikagéllel van bevonva. A rotor teljes keresztmetszete egy 270°-os párátlanító szektorra és egy 90°-os regenerációs szektorra van felosztva. A szektorok szigeteléssel vannak egymástól elválasztva.

Az adszorpciós rotor folyamatos, lassú forgatását motor biztosítja, a forgási frekvencia mintegy 5–30 fordulat/óra. A rotor párátlanító szektorán folyamatosan áramlik át a szárítandó légáram.

Eközben a vízgőztartalma majdnem teljes mértékben adszorbeálódik. A rotor 90°-os regenerációs szektorán átáramlik a regeneráló levegő ellenárama, amelyet előzetesen egy regenerációs regiszter kb. 120 °C-ra felmelegített. Ezáltal a rotorban adszorptívan megkötött vízgőz ismét eltávolításra, és a nedves légárammal kivezetésre kerül. A regeneráló légáram az áramló folyamatlevegőnek mintegy 1/3-át teszi ki.

Ez az adszorpciós-deszorpciós folyamat akárhányszor megismételhető anélkül, hogy jelentősen befolyásolná a szorbens hatékonyságát. A szilikagél adszorpciós kapacitása olyan magas, hogy a – 70 °C-os harmatpontok könnyen elérhetők.

Miért van szükség a levegő párátlanítására?

A felhasználó különösen az ipari-kézműipari területen, a fürdők esetében és a raktározásban szembesül gyakran a páratartalom szabályozásának sürgető szükségességével.

A termékminőség biztosítása
A pontosan meghatározott páratartalom a gyártási folyamatokban gyakran az egyenletes termékminőség előfeltétele. A párátlanítók és szárítók alkalmazása hozzájárul a stabil és biztonságos gyártási folyamatokhoz.

Az üzemkészség fenntartása és védelem a termeléskiesések ellen
A csővezetékek, szerelvények, üzemi eszközök és műszaki berendezések védelme a pára okozta károktól. Ez hozzájárul állandóan üzemkész állapotukhoz és védelmet nyújt a magas felújítási költségek ellen. A termeléskiesés veszélye jelentősen csökken.

Értékmegőrzés raktárakban és irattárakban
Raktárakban és irattárakban a párátlanítók megvédik az értékes javakat az összes, nedvesség okozta kár költséges következményeitől, szélsőséges esetben a megsemmisüléstől.

Leállítási konzerválás
Az időszakosan üzemen kívül helyezett gépek és berendezések a leállítás idejére párátlanítókkal védhetők a korróziós károk ellen. Működőképességük megmarad, az üzemkészség ezáltal gyorsabban helyreállítható.

Az épületállomány védelme
A párátlanítók itt az épületelemeken keresztüli vízpára-diffúzió megakadályozására/minimalizálására szolgálnak, így ezeket hosszú távon védik a helyrehozhatatlan károsodástól. Ezáltal elkerülhetők a magas épületfelújítási költségek.

Üzembiztonság és higiénia
A közlekedési utakon lerakódó kondenzvíz fokozott balesetveszélyt és megnövekedett csíraképződést idéz elő. A párátlanítók itt a biztonságos és higiénikus környezet fenntartását szolgálják.

---