Mi az izotermikus légnedvesítés?

A gőzös légnedvesítő működése

A párolgásos párásítóktól eltérően a vízgőz előállítása a levegővel való keverés előtt történik. A gőz szellőzőberendezésen keresztül közvetlenül a helyiség levegőjébe juttatható, vagy légkondicionáló rendszerben a légkezelés során keverhető hozzá. A gőz vagy egy központi gőztermelő rendszerből származik, vagy decentralizáltan, a légpárásítás helyszínén keletkezik a légkondicionálás céljából.

Ha a légpárásítás központi termelésből származó nyomás alatt álló gőzzel történik, akkor nyomás alatti gőzpárásítókról beszélünk. Ezt a típusú gőz-légpárásítót légtechnikai berendezésekkel (RLT-berendezések) együtt használják. A párásító egy szennyeződésfogóból, egy forgószelepből, manométerből és egy kondenzvíz-elvezetőből áll.

Ha a gőzt közvetlenül a felhasználási helyen kell előállítani, gyakran célszerű elektromos gőzpárásítókat használni.

Az elektromos meghajtású gőz-légpárásítás vagy az elektródás, vagy az ellenállásos elven működik. Az elektródás légpárásítók esetében rácsos fémelektródák merülnek a víztartályba, és kihasználják a víz vezetőképességét. Az áram közvetlenül a víz közegen keresztül folyik, és elpárologtatja azt. Ezen elv szerint a gőzmennyiség szabályozása a gőzhengerben lévő vízszint alapján történik. Egy ellenállásos gőzpárásító esetében a párásítóvíz melegítése merülőfűtőelem elve szerint történik.

Telített gőz

Amíg a gőz közvetlen érintkezésben van a vízzel, addig „telített”, vagyis nem képes több folyadékot felvenni, ezért „telített gőznek” is nevezik.

Telítetlen gőz

Telítetlen gőz akkor keletkezik, amikor a gőz térfogata megnő, a hőmérsékletet azonban a hőbevitellel megegyező szinten tartják. Ennek egyik fontos jellemzője a kondenzátum. Ha a gőzt lehűtjük, elvonjuk belőle a párolgáshoz befektetett hőt, állapotát megváltoztatjuk, és kondenzátum keletkezik.

Mész képződése párolgáskor

Miért keletkezik mész?

A kalcium a földkéreg ötödik leggyakoribb eleme. Gyakran nem tiszta formában fordul elő, hanem más anyagokkal kötve, például mészkőként vagy vízben oldott állapotban. A mészkő túlnyomórészt kalcium-karbonátból (CaCO3) áll.

A víz keménységének meghatározásával előre lehet jelezni a vízkőképződés intenzitását is A víz keménysége az alkalmazott kémia fogalomrendszere, amely a természetes víz és annak oldott alkotóelemeinek felhasználásával kapcsolatos igényekből alakult ki. Konkrétan a vízkeménység a vízben oldott földfémionok – bizonyos összefüggésekben azonban azok anionos partnereinek – ekvivalenskoncentrációját jelöli. A „keménységet okozó anyagok” közé elsősorban a kalcium és a magnézium tartozik, valamint nyomokban a stroncium és a bárium. Az oldott keménységet okozó anyagok oldhatatlan vegyületeket képezhetnek, elsősorban mészet és úgynevezett mészszappanokat. Ez az oldhatatlan vegyületek képződésére irányuló tendencia az oka annak a figyelemnek, amely a vízkeménységet körülvevő fogalom- és elméletrendszer kialakulásához vezetett.

A lágy víz kedvezőbb minden olyan alkalmazáshoz, ahol a vizet felmelegítik, például mosáshoz, szobanövények öntözéséhez stb. Lágy víz gránit-, gneisz-, bazalt- és pala-kőzetekkel rendelkező régiókban áll rendelkezésre. Az esővíz is lágy víz.

A kemény víz a háztartási készülékek elmeszesedéséhez vezet, növeli a mosogató- és mosószerek fogyasztását, rontja az érzékeny ételek és italok (pl. tea) ízét és megjelenését. A kemény víz olyan régiókból származik, ahol homok- és mészkő kőzetek dominálnak.

A vízkőprobléma megoldása

A gőz-levegő párásítás során keletkező vízkőlerakódás csökkentése érdekében alkalmazható a Condair által szabadalmaztatott vízkőkezelő rendszer, amelynek segítségével a vízkőlerakódások leválnak a fűtőelemekről, és egy külső vízkőgyűjtő tartályba kerülnek.

Ezenkívül teljesen sótalanított víz is használható, amelyből az ásványi anyagokat és a kalciumot előzetes vízkezelés során már eltávolították. Az így keletkező vízkő mennyisége elhanyagolhatóan csekély.

Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a lágyított (azaz ásványi anyagoktól mentes) vízzel való üzemeltetés nem minden típusú légnedvesítőnél lehetséges. Egy ellenállásos légnedvesítő ásványi anyagoktól mentes vízzel is üzemeltethető. Az elektródás párásító viszont vezetőképes, ásványi anyagokat tartalmazó vízre szorul a hatékony működéshez. Ennek a párásítótípusnak a lágyított vízzel való üzemeltetése energetikai szempontból nem célszerű.

Számítási példa: izotermikus légpárásítás

Adott:

∆h/∆x kiszámítása:

∆h=kJ/kg

∆x =g/kg száraz levegő