A gázüzemű gőz-légpárásító egy izotermikus légpárásító, amely villamos energia helyett egy gázégő segítségével melegíti fel a párásító vizet.

Olyan ipari berendezéseknél, amelyek amúgy is a gázhálózatra vannak kötve, a gázüzemű légpárásító alkalmazása többnyire költséghatékonyabb, mint a villamos üzem (az aktuális gáz- vagy áramáraktól függően).

A gázüzemű gőz-légpárásító működési elve
A gázüzemű gőz-légpárásító égési rendszere egy moduláló előkeverő ventilátoros gázégőn és egy gáznyomás-szabályozószelepen alapul. Párásítási igény esetén az égőventilátor elindul és a bemeneti levegőnyílásnál vákuumot hoz létre. A ventilátor rövid időre elindul a rendszer átöblítéséhez. Ezt követően a gyújtó 15 másodpercre működésbe lép. Ez idő alatt az elektronikus gyújtóautomata elvégzi a biztonsági rendszerek diagnosztikai vizsgálatát, amely a levegőbemeneti vákuumot felügyelő nyomáskapcsoló ellenőrzését is magában foglalja. Ha a biztonsági rendszerek megfelelően működnek, kinyit a gáznyomás-szabályozószelep, és a gyújtó meggyújtja a gáz-levegőkeveréket.
A gáznyomás-szabályozószelep a levegő és a földgáz, ill. propángáz állandó viszonyát biztosítja, mégpedig a ventilátor fordulatszámától vagy a külső környezeti feltételektől függetlenül. A levegő és a gáz a ventilátorban teljesen elkeveredik és az égő nyílásaiba kerül, ahol az égésre sor kerül.
A forró égési gázok egy a hőcserélő belsejében lévő lassító szakaszon keresztül a füstgázkimenetre jutnak.
A víztartályban lévő szintet a szintszabályozó egység folyamatosan felügyeli. A készülék első indításakor a vezérlés ellenőrzi a szintszabályozó egység működését. A teszt során a tartály először az „A” szintig feltöltésre, majd a „C” szintig ürítésre, majd újra az „A” szintig feltöltésre kerül. Amint az újbóli töltési folyamatnál a szint eléri a „B” jelzést, és a szintszabályozó egység tesztje sikeres volt, a párásító üzemkész. Ha párásítási igény áll fenn, elkezdődik a tüzelési folyamat, és elindul a gőztermelés.

Füstgáz-hővisszanyerés a szellőzéstechnikai berendezésben
A füstgáz szellőzéstechnikai berendezésen való átvezetése számottevő előnyökkel jár. Először is lényegesen könnyebbé válik a szerelés, mert nincs szükség kéményre. A füstgáz hőjét a szellőzéstechnikai készülék regeneratív módon hasznosítja anélkül, hogy a távozó levegő minősége eközben hátrányosan változna.
A füstgázban lévő energia ingyenesen áll rendelkezésre, és az elért megtakarítások a szellőztetési hőigény számításakor figyelembe vehetők.
A különböző teljesítményfokozatok lehetővé teszik az igény szerinti készülékválasztást a szélesebb alkalmazási területhez. A növekvő gőzmennyiséggel nő a szellőzéstechnikai készülékben kinyerhető fűtési teljesítmény.

A teljes hasznosítható füstgáz-fűtőteljesítmény a magas füstgázhőmérséklet és a vízgőz alakban rejtőző hő révén keletkező érzékelt hőből adódik. A zárójelben álló értékek a kondenzációs hő nélküli érzékelt hőnyereséget jelölik.

Gőzteljesítmény	Füstgázhő	Hővisszanyerés 65%		Hővisszanyerés 70%		Hővisszanyerés 75 %
40 kg/h	4,5 kW	2,9 kW	(1,5)	3,2 kW	(1,6)	3,4 kW	(1,7)
80 kg/h	9,0 kW	5,8 kW	(3,1)	6,4 kW	(3,3)	6,8 kW	(3,5)
120 kg/h	13,5 kW	8,7 kW	(4,6)	9,6 kW	(4,9)	10,2 kW	(5,2)
160 kg/h	18,0 kW	11,6 kW	(6,1)	12,8 kW	(6,6)	13,6 kW	(7,0)
200 kg/h	22,5 kW	14,5 kW	(7,6)	16,0 kW	(8,2)	17,0 kW	(8,7)
240 kg/h	27,0 kW	17,4 kW	(9,2)	19,2 kW	(9,9)	20,4 kW	(10,5)