Meghatározás

A kondenzációs párátlanító egy párátlanító berendezés, mely a kondenzáció természetes elvével vonja ki a vízgőzt a levegőből.

A kondenzációs párátlanítók működési elve

Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb nedvességet tud felvenni. 20 °C esetén ez maximum 14,7 gramm víz jut egy kilogramm száraz levegőre. 5 °C esetén a megfelelő maximum érték már csak 5,4 gramm víz kilogrammonként.

Vegyünk például 20 °C hőmérsékletű levegőállapotot, 10 g/kg száraz levegőt 69% relatív páratartalmat. A levegő lehűtésével 14 °C-tól elérnénk az olvadáspontot, és ezáltal a maximálisan felvehető vízgőzmennyiséget. 5 °C hőmérséklet esetén a levegő összesen 5 gramm vizet adna le száraz levegő kilogrammonként, tehát kondenzál.

A levegő hirtelen lehűlése által kiváltott víz kondenzáció mindenekelőtt a szemüvegesek számára ismert. Amennyiben télen a hideg szemüvegükkel belépnek egy meleg helyiségbe, a levegő azonnal lehűlik a szemüveg körül, és kicsapódik rajta a víz. A szemüveg bepárásodik. A kondenzációs párátlanítókban a hideg felületeken történő természetes lecsapódás elvét mechanikusan hozzák létre hűtőkörök segítségével. Egy ventilátor vagy szellőztető juttatja a páramentesíteni kívánt levegőt a hideg, több lamellából álló felületre, melyen a víz kicsapódik, és egy cseppfogó tálcára folyik.

A hűtőlamellák alacsony hőmérsékletét egy zárt hűtőkör biztosítja a hőszivattyúk elvével. A lehűtött és páramentesített levegőt ezt követően a kondenzátor ismét felmelegíti, és a magasabb hőmérséklet miatt ismét képes lesz nedvességet felvenni a környezetből. A kondenzációs párátlanítók használata különösen magas páratartalom és ugyanakkor közepes-magas hőmérséklet esetén ajánlott, például uszodákban.

Méretezés

Miután számtanilag meghatározták az elvárt páramentesítési teljesítményhez szükséges konkrét alkalmazási esetet, ki lehet választani a megfelelő páramentesítőt a megfelelő teljesítménydiagram alapján. A kondenzációs párátlanító teljesítménye és hatásfoka megnő magasabb hőmérsékleten, ill. csökken alacsony hőmérséklet esetén. A műszaki dokumentumokban a teljesítmény vonatkozásában többnyire csak 30 °C és 80% relatív páratartalom, esetenként 27 °C és 60% standard értékeket adnak meg. Gyakran azonban csak a maximálisan lehetséges páramentesítési teljesítményt adják meg 35 °C és 80% relatív páratartalom esetén. Ezek az értékek azonban, tekintettel a konkrét, valós értékekre, nem elég reprezentatívak annak felméréséhez, hogy a kiválasztott készülék ténylegesen el tudja-e látni a tervezési feltételek mellett a szükséges páramentesítési teljesítményt. A legtöbb gyártó ehhez teljesítménydiagramokat készít, melyek segítségével kellően pontosan meg lehet határozni a tényleges páramentesítési kapacitást a tervezési feltételek mellett. Példa: egy kondenzációs párátlanítót a dokumentumokban 40 l/24 h páramentesítési teljesítménnyel írnak le 30 °C hőmérséklet és 80% relatív páratartalom esetén. A számítás szerint 20 °C hőmérsékleten és 60% relatív páratartalom esetén 20 l/24 h páramentesítést várnak el. A kívánt feltételek melletti tényleges páramentesítési kapacitás a gyártó itt látható teljesítménydiagramjáról olvasható le az alábbiak szerint:

Alkalmazási határok ellenőrzése

A kondenzációs párátlanító használata maximum kb. 45% relatív páratartalomig és kb. 5–36 °C közötti hőmérséklet esetén ajánlott. Eltérő feltételek esetén vegye fel a kapcsolatot a gyártóval, vagy használjon adszorpciós szárítót.

Hőmérséklet-emelkedés

Hőmérséklet-emelkedés: Minden kondenzációs párátlanító hőt ad le a levegőnek a hűtőkörből, a szellőztető motorokból, valamint a belső elektronikából. Ez a berendezés méretétől függően a belső hőmérséklet minimális emelkedésétől kezdve akár rendkívüli hőterhelést is okozhat. Ez a hatás a legtöbb felhasználás során teljesen elhanyagolható vagy akár elvárás (például uszodákban), bizonyos felhasználási területeken azonban problémát okozhat. Különösen nagy berendezések és hőmérsékletre érzékeny felhasználási területeken kell betervezni a hőhatást.

Levegőminőség

A kondenzációs párátlanítókat rendszerint rendes légállapotok esetén használják, azaz nem alkalmas agresszív és szennyezett levegő párátlanítására. A klór és az ózon kárt tehet az alkatrészekben, és rövid idő alatt a készülék meghibásodását okozhatja. Az uszodákban használt párátlanítókat már külön intézkedésekkel szabványosan védik a klórral szemben. Egyes gyártók már kereskedelmi forgalomba állítottak olyan berendezéseket, melyeket például sav vagy egyéb sótartalmú anyagok elleni speciális védő bevonattal szállítanak.

Telepítés

A kondenzációs párátlanítók kaphatók mobil és rögzített kivitelben is. A mobil készülékek szinte kizárólag szabad kivezetéssel üzemelnek, míg a nagy ipari párátlanítók csatlakoztathatók a légcsatorna hálózathoz. Ekkor ügyelni kell a kellő rendelkezésre álló nyomásra.