Mi az a kondenzációs párátlanító?
A kondenzációs légszárító olyan készülék, amely a kondenzáció természetes elve alapján vonja ki a vízgőzt a levegőből.
A kondenzációs légszárító működése
Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb nedvességet képes magába venni. 20 °C-on ez legfeljebb 14,7 gramm víz lenne kilogrammonként száraz levegőben. 5 °C-on a megfelelő maximális érték már csak 5,4 gramm víz kilogrammonként száraz levegőben.
Vegyünk például egy olyan levegőállapotot, ahol a hőmérséklet 20 °C, az abszolút páratartalom 10 g/kg száraz levegő, a relatív páratartalom pedig 69%. A levegő lehűlésével 14 °C-tól elérné a harmatpont-vonalat, és ezzel a maximálisan felvehető vízgőzmennyiséget. 5 °C-os hőmérsékleten a levegő összesen 5 gramm vizet adna le kilogrammonkénti száraz levegőre vetítve, vagyis kondenzálódna.
A levegő gyors lehűlése által okozott vízkondenzáció jelensége elsősorban a szemüvegviselők számára ismerős. Ha télen hideg szemüveglencsékkel lépünk be egy meleg helyiségbe, a levegő hirtelen lehűl rajtuk, és a víz kicsapódik. A szemüveglencsék bepárásodnak. A kondenzációs légszárító esetében a hideg felületeken történő páralecsapódás természetes elvét egy hűtőkör segítségével mechanikusan hozzák létre. Egy ventilátor vagy légmozgató a párátlanítandó levegőt egy hideg, sok lamellából álló felület felett vezeti át, ahol a víz kicsapódik, és egy kondenzvíz-tartályba csöpög.
A hűtőlamellákon uralkodó alacsony hőmérsékletet egy zárt hűtőkör hozza létre a hőszivattyú elve alapján. A lehűtött és párátlanított levegőt ezután a kondenzátorban újra felmelegítik, és a magasabb hőmérsékletnek köszönhetően ismét képes nedvességet felvenni a környezetből. A kondenzációs légpárátlanítók használata különösen olyan alkalmazások esetén ajánlott, ahol magas a relatív páratartalom, ugyanakkor közepes vagy magas a hőmérséklet, például uszodákban.
méretezése Miután a konkrét alkalmazási esetre vonatkozó szükséges párátlanítási teljesítményt számításokkal meghatározták, a megfelelő párátlanító a hozzá tartozó teljesítménydiagram alapján választható ki. A kondenzációs párátlanítók teljesítménye és hatékonysága a hőmérséklet emelkedésével nő, illetve a hőmérséklet csökkenésével jelentősen csökken. A műszaki dokumentációban a teljesítményt illetően általában csak a 30 °C-on és 80 % relatív páratartalom mellett mért standardértékeket adják meg, esetenként 27 °C-on és 60 % relatív páratartalom mellett is. Gyakran előfordul, hogy csupán a 35 °C-on és 80 % relatív páratartalom mellett elérhető maximális párátlanítási teljesítményt adják meg. Ezek az adatok a konkrét alkalmazási körülmények tekintetében gyakran nem elég informatívak ahhoz, hogy meg lehessen becsülni, vajon a kiválasztott készülék a tervezési feltételek mellett valóban képes-e biztosítani a szükséges párátlanítási teljesítményt. A legtöbb gyártó ehhez teljesítménydiagramokat mellékel, amelyek segítségével a tervezési feltételek mellett a tényleges párátlanítási teljesítmény kellő pontossággal meghatározható. Példa: egy kondenzációs párátlanító a dokumentációban 40 l/24h párátlanítási teljesítménnyel szerepel 30 °C-on és 80 % relatív páratartalom mellett. A számítások szerint 20 °C-on és 60 % relatív páratartalom mellett 20 l/24h nedvességet kell eltávolítani. A kívánt feltételek mellett a tényleges párátlanítási teljesítmény a gyártó mellékelt teljesítménydiagramjáról az alábbiak szerint olvasható le:
Ellenőrizze a működési határokat
A kondenzációs légszárítók általában kb. 45 % relatív páratartalomig és kb. 5–36 °C hőmérsékletig alkalmasak üzemeltetésre. Eltérő feltételek esetén vegye fel a kapcsolatot a gyártóval, vagy használjon adszorpciós szárítót.
Hőmérséklet-emelkedés
Hőmérséklet-emelkedés: Minden kondenzációs légszárító a hűtőkör, a ventilátorok motorjai, valamint a belső elektromos rendszer hulladékhőjét a helyiség levegőjébe bocsátja ki, ami a készülék méretétől függően a helyiség hőmérsékletének minimális emelkedésétől egészen hatalmas további hőterhelésig vezethet. Ez a hatás sok alkalmazás esetében teljesen elhanyagolható, vagy akár kívánatos is (pl. uszodákban), azonban bizonyos alkalmazásoknál problémákat okozhat. Különösen nagy berendezések és hőmérsékletérzékeny alkalmazások esetén ezért figyelembe kell venni a hőmérsékleti szempontot.
Belső levegőminőség
A kondenzációs párátlanítók általában szokásos beltéri levegőviszonyok között való üzemeltetésre alkalmasak, azaz nem agresszív és szennyezett levegőre. Az olyan anyagok, mint a klór és az ózon, károsíthatják az alkatrészeket, és rövid időn belül tönkretehetik a készülékeket. Az uszodai párátlanítók ezért már alapfelszereltségként speciális intézkedésekkel vannak védve a klór ellen. Egyes gyártók képesek ipari felhasználásra is speciális védőbevonattal ellátott készülékeket szállítani, amelyek például savas vagy sós levegő ellen nyújtanak védelmet.
Telepítés
A kondenzációs párátlanítók hordozható vagy helyhez kötött kivitelben kaphatók. A mobil készülékeket szinte kizárólag szabad kifúvással üzemeltetik, míg a nagy ipari légszárítók emellett szellőzőcsatorna-hálózatra is csatlakoztathatók. Ebben az esetben ügyelni kell a megfelelő nyomás rendelkezésre állására.
Hogyan működik egy adszorpciós szárító?
Mi a különbség a harmatpont- és az entalpia-szabályozás között?
Mi az h,x-diagram?
Vegye fel velünk a kapcsolatot
Örömmel várjuk üzenetét és a Condair megoldásokkal kapcsolatos kéréseit.
Itt talál további információkat: , illetve közvetlenül felveheti a kapcsolatot a régiójában illetékes Condair kapcsolattartóval.
További információk vagy kérdések?
Itt találja a kapcsolatfelvételi űrlapunkat
Közvetlen kapcsolat a Condair tanácsadóval
Itt megtalálja a Condair kapcsolattartóit az Ön régiójában