
A termék előnyei
A stabil páratartalom fenntartása elengedhetetlen az anyagok és műtárgyak hosszú távú megőrzéséhez.
Megakadályozza a méretváltozásokat
Az egyenletes belső páratartalom megakadályozza a tágulás és összehúzódás okozta károsodást.
Megakadályozza a korróziót és a rozsdásodást
A megfelelő páratartalom megakadályozza a fémek és az érzékeny anyagok oxidációját.
Megakadályozza a kártevők által okozott károkat
A megfelelő páratartalom-szabályozás megakadályozhatja a kártevők megjelenését és az abból eredő károkat.
Légnedvesség a hosszú távú megőrzés érdekében

Nedvességkezelés a méretváltozások elkerülése érdekében
Minden higroszkópos anyagnak van egy belső nedvességtartalma, amelyet a környezet befolyásolhat. Ha a levegő túl száraz, a nedvesség az anyagból a levegőbe vándorol. Ha a levegő párás, az anyag nedvességet vehet fel. Múzeumi tárgyak konzerválása vagy hosszú távú tárolása során ezek a nedvességtartalom-ingadozások mikroszkopikus méretű méretváltozásokat okozhatnak a tárgyon.
Idővel ezek a csekély méretváltozások károsítják a tárgy integritását, különösen a felületén, ahol a levegő hatása a legerősebb. Ennek következtében deformációk és repedések keletkezhetnek a tárgy külső felületén, a kötések meglazulhatnak, a felületi rétegek leválhatnak, és a kompozit anyagok szétválhatnak.
A párásítók és a párátlanítók elengedhetetlenek a hosszú távú konzerváláshoz szükséges stabil környezet fenntartásához. Fontos, hogy minden anyag esetében ismerjük az ideális páratartalmat. Amint ez ismert, minden konzerválási programnak tartalmaznia kell egy páratartalom-kezelési stratégiát.
Idővel ezek a csekély méretváltozások károsítják a tárgy integritását, különösen a felületén, ahol a levegő hatása a legerősebb. Ennek következtében deformációk és repedések keletkezhetnek a tárgy külső felületén, a kötések meglazulhatnak, a felületi rétegek leválhatnak, és a kompozit anyagok szétválhatnak.
A párásítók és a párátlanítók elengedhetetlenek a hosszú távú konzerváláshoz szükséges stabil környezet fenntartásához. Fontos, hogy minden anyag esetében ismerjük az ideális páratartalmat. Amint ez ismert, minden konzerválási programnak tartalmaznia kell egy páratartalom-kezelési stratégiát.

A gyors ingadozások károsabbak, mint a szélsőséges értékek
Ha a páratartalom gyorsan változik, a levegőnek kitett anyagnak kevesebb ideje van arra, hogy alkalmazkodjon a nedvességtartalom változásaihoz. A gyors méretváltozások sokkal nagyobb kárt okoznak egy tárgy épségében, mint a hosszú idő alatt bekövetkező fokozatos változások.
Ezért a kulturális örökség területén vezető szakértők azt javasolják, hogy a múzeumokban és galériákban a páratartalom 24 órán belül ne ingadozzon többet, mint +/-10 % rF.
Ennek elérése érdekében a páratartalom-szabályozó rendszereknek képesnek kell lenniük arra, hogy pontosan alkalmazkodjanak a változó követelményekhez, és ennek megfelelően növeljék vagy csökkentsék teljesítményüket. Az érzékelőknek és a vezérlőknek szintén gyors reakcióidővel kell rendelkezniük. Ha egy érzékelő pontossága +/-5 %, egy párásítóé pedig szintén +/-8 %, a páratartalom-szabályozás során a teljes eltérés potenciálisan +/-13 % rF lehet.
Ezért a kulturális örökség területén vezető szakértők azt javasolják, hogy a múzeumokban és galériákban a páratartalom 24 órán belül ne ingadozzon többet, mint +/-10 % rF.
Ennek elérése érdekében a páratartalom-szabályozó rendszereknek képesnek kell lenniük arra, hogy pontosan alkalmazkodjanak a változó követelményekhez, és ennek megfelelően növeljék vagy csökkentsék teljesítményüket. Az érzékelőknek és a vezérlőknek szintén gyors reakcióidővel kell rendelkezniük. Ha egy érzékelő pontossága +/-5 %, egy párásítóé pedig szintén +/-8 %, a páratartalom-szabályozás során a teljes eltérés potenciálisan +/-13 % rF lehet.

A kártevők által okozott károk megelőzése párátlanítással
A kártevők, mint például az ezüstös halacskák és a könyvférgek, magas páratartalomra szorulnak a szaporodáshoz és a fejlődéshez. A magas páratartalom elősegíti a penészgombák szaporodását, amelyek táplálékforrásként szolgálnak számukra, és lágyítja az olyan szerves anyagokat, mint a papír és a textíliák, így azok könnyebben fogyaszthatók.
A kártevők által okozott károsodások megelőzése érdekében fontos a párátlanítók használata a relatív páratartalom 55 % alatti szinten tartása érdekében. A 18–22 °C közötti hőmérsékleti tartomány szintén előnyös azoknak az anyagoknak a hosszú távú megőrzése szempontjából, amelyek általában hajlamosak a kártevők támadására, mint például a könyvek, a fa tárgyak és a textíliák.
A kártevők által okozott károsodások megelőzése érdekében fontos a párátlanítók használata a relatív páratartalom 55 % alatti szinten tartása érdekében. A 18–22 °C közötti hőmérsékleti tartomány szintén előnyös azoknak az anyagoknak a hosszú távú megőrzése szempontjából, amelyek általában hajlamosak a kártevők támadására, mint például a könyvek, a fa tárgyak és a textíliák.

Légszárítók használata a rozsda és a penész megelőzésére
60 % relatív páratartalom felett megnő a vasfémek korróziós kockázata. Ezen az értéken a felületi nedvesség elősegítheti az elektrokémiai oxidációs reakciókat. Minél magasabb a páratartalom, annál gyorsabban zajlanak le ezek a reakciók, különösen olyan szennyező anyagok jelenlétében, mint a sók, amelyek növelik a nedvesség vezetőképességét.
A hosszú távú konzerváláshoz ideális páratartalom az adott anyagoktól függ, de általában 35–55 % relatív páratartalmat tekintenek a legjobb gyakorlatnak a fémeket tartalmazó vegyes gyűjtemények esetében.
Kondenzáció akkor lép fel, amikor a levegő hőmérséklete a harmatpontra csökken. Ezen a hőmérsékleten a levegő telítetté válik, és már nem képes további vízgőzt felvenni, így az a felületeken lecsapódik. Ha például a levegő hőmérséklete 20 °C, a relatív páratartalma pedig 60%, akkor minden olyan felületen, amelynek hőmérséklete 12 °C alatt van, kondenzáció alakul ki. Bármely hosszú távú konzerválási stratégia esetében fontos megérteni a hőmérséklet, a páratartalom és a harmatpont közötti összefüggést. Ennek elkerülése érdekében páratartalom-szabályozást kell végezni, nemcsak a rozsda, hanem a szerves anyagokon kialakuló penészesedés megelőzése érdekében is.
A hosszú távú konzerváláshoz ideális páratartalom az adott anyagoktól függ, de általában 35–55 % relatív páratartalmat tekintenek a legjobb gyakorlatnak a fémeket tartalmazó vegyes gyűjtemények esetében.
Kondenzáció akkor lép fel, amikor a levegő hőmérséklete a harmatpontra csökken. Ezen a hőmérsékleten a levegő telítetté válik, és már nem képes további vízgőzt felvenni, így az a felületeken lecsapódik. Ha például a levegő hőmérséklete 20 °C, a relatív páratartalma pedig 60%, akkor minden olyan felületen, amelynek hőmérséklete 12 °C alatt van, kondenzáció alakul ki. Bármely hosszú távú konzerválási stratégia esetében fontos megérteni a hőmérséklet, a páratartalom és a harmatpont közötti összefüggést. Ennek elkerülése érdekében páratartalom-szabályozást kell végezni, nemcsak a rozsda, hanem a szerves anyagokon kialakuló penészesedés megelőzése érdekében is.
A stabil páratartalom számos iparágban döntő fontosságú a tartósítás szempontjából.
Ismerje meg a Condair működését
Gyakran feltett kérdések
Mi az ideális relatív páratartalom (RH) az anyagok megőrzése szempontjából?
Hogyan hatnak a szezonális változások a páratartalom szabályozására?
Vannak-e szabványok vagy irányelvek a konzerválási környezetek páratartalmának szabályozására?
Kontaktieren Sie uns
Wir freuen uns auf Ihre Nachricht und Ihre Wünsche zu den Condair Lösungen.
Hier erhalten Sie weitere Informationen oder den direkten Kontakt zu Ihren Condair Ansprechpartnern in Ihrer Region.
Mehr Informationen oder Fragen?
Hier geht es zu unserem Kontaktformular
Direkter Kontakt zum Condair Berater
Hier finden Sie Ihre Condair Ansprechpartner in Ihrer Region





















