Túl száraz levegő okozta tünetek és a páratartalom hatása az egészségre

A munkahelyi egészség az egyik legfontosabb feltétele a teljesítménynek és a motivációnak. Erre nagy hatással van a páratartalom: a 40 százalékos relatív páratartalom alatti, túl száraz levegő nemcsak kellemetlennek érződik, hanem fizikai panaszok és betegségek formájában is érezteti hatását.

Légúti fertőzések, kiszáradt nyálkahártyák, legyengült immunrendszer,hangproblémák, valamint szemproblémák szintén a túl száraz levegő következményei. Gyakran nem ismerik fel a beltéri klíma és ezek közötti közvetlen összefüggést.

A levegő páratartalma nagy szerepet játszik a vírussal terhelt aeroszolok lebegési viselkedésében. Ellentétben a nagyobb és nehezebb fertőző cseppekkel, amelyek köhögés vagy tüsszentés után néhány másodpercen belül a földre süllyednek, a könnyebb és kisebb aeroszolok órákig lebeghetnek a levegőben. Az aeroszolok lényegében vízből, oldott sókból és fehérjékből állnak. 40 % alatti relatív páratartalom mellett az aeroszolok elveszítik víztartalmukat és kiszáradnak. Így száraz aeroszolok keletkeznek, amelyek kisebbek és könnyebbek, és hosszabb ideig repülhetnek a helyiségben. A nedves aeroszolokhoz képest alacsonyabb víztartalmuk miatt kevésbé ragadósak, és kevésbé tapadnak egymáshoz. A légáramlatok és a helyiségben tartózkodók mozgása miatt a száraz aeroszolok így gyorsabban kavarodnak fel a felületekről, és terjednek tovább.

A lebegési viselkedésen túl a levegő páratartalma is komoly hatással van a kórokozó cseppek fertőzőképességére. 40 %-os relatív páratartalom alatt az aeroszolok annyira kiszáradnak, hogy a bennük lévő sók kikristályosodnak. Ezáltal a vírusok konzerválódnak, és hosszabb ideig maradnak fertőzőek. Belégzéskor a kikristályosodott sók a nedves légutakban újra feloldódnak. A továbbra is fertőző vírusok a légutak nyálkahártyájára kerülnek, és fertőzéseket okozhatnak. Ha a relatív páratartalom az optimális 40–60 % közötti tartományban van, az aeroszolok víztartalma csak annyira párolog el, hogy a sókoncentráció kristályosodás nélkül jelentősen megnő, és a benne lévő vírusok inaktiválódhatnak.

Az ember nem védtelen a vírusok és baktériumok támadásával szemben. Immunrendszerünk működőképessége dönti el, hogy megbetegszünk-e, és milyen gyors a gyógyulási folyamat. A légutakban a nyálkahártyák öntisztító funkciójuk révén védnek meg minket a fertőzésektől. A nyálkahártyák felületén finom csillós szőrök találhatók, amelyek egy vékony folyadékú váladékban (sol-réteg) szabadon mozognak. Ezen felül egy ragadós gélréteg helyezkedik el, amelyen a belélegzett vírusok, baktériumok és légszennyező anyagok nagy része megmarad. Amíg a csillós szőrök szabadon mozoghatnak, a nyálkát a mikroorganizmusokkal együtt a gége felé szállítják, ahol azt lenyelhetjük vagy kiköhöghetjük. A levegő páratartalmának csökkenésével azonban a kórokozók eltávolítása hatékonyságát veszti.

Alacsony levegőpáratartalom mellett a szolrétegből víz vonódik ki. A csillók egyre jobban lenyomódnak, és elveszítik mozgékonyságukat. A nyálkahártyák növekvő viszkozitása a nyálkaáramlás elzáródásához vezet, és nő a fertőzés kockázata a nyálkahártya-sejtekbe behatoló vírusok miatt. Ha a relatív páratartalom 20%-ra csökken, az öntisztító folyamat teljesen leáll. Kutatások kimutatták, hogy a legnagyobb szállítási sebesség – és ezzel a legkisebb fertőzésveszély – 45%-os relatív páratartalom mellett érhető el.

A hangzavarok kialakulásában számos tényező játszik szerepet: az egyéni okok (pl. helytelen beszédtechnika) mellett elsősorban a munkakörnyezeti tényezők, mint például a hangos háttérzaj, a rossz beltéri levegőminőség vagy a helytelen üléshelyzet. A levegőminőség, és itt elsősorban a páratartalom, döntő hatással van a hangra.

A jó hangfunkció fenntartásához és a hangbetegségek megelőzéséhez a nyálkahártyák megfelelő nedvesítése szükséges: Beszéd közben a levegő a tüdőből a gégefőn keresztül nyomódik ki. A hangszálak rezegni kezdenek, és – akárcsak a gitár húrai – hangokat hoznak létre. Ha a levegő páratartalma túl alacsony, a hangszálak nyálkahártyái elveszítik optimális nedvességtartalmukat, és ezzel együtt rugalmasságukat is. Belégzés után a hangrés a hangszálak között már nem záródik le teljesen. Melléklevegő jut be a hangképző szervekbe, ami irritációt, gyulladást, és a legrosszabb esetben hangvesztést okoz.

Tudományos tanulmányok elemzései azt mutatják, hogy túl alacsony páratartalom esetén a könnyfilm termelődése, valamint annak minősége is megváltozik. A száraz szem esetében nemcsak a mennyiség, hanem a könnyfolyadék megváltozott összetétele is felelős a szemfelület nedvesítési zavaraiért. A könnyfilm több rétegből épül fel. Közvetlenül a szemfelületen egy nyálkát tartalmazó réteg helyezkedik el. Ez biztosítja, hogy a vizes réteg – amely a könnyfolyadék legnagyobb részét képezi – ne folyjon le, és ne párologjon el olyan gyorsan.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy az ideális, 50–80 % közötti páratartalom-tartományhoz képest alacsony, 30 % alatti relatív páratartalom mellett a kötőhártya csésze sejtjeinek sűrűsége jelentősen csökken. A kötőhártya csésze alakú sejtjei elsősorban a nyálkát termelik, és így a könnyfilm fontos részét képezik. A túl alacsony páratartalom tehát nemcsak a könnyfilm gyorsabb elpárolgásához vezet, hanem a nyálka termelésének csökkenéséhez is, amelynek feladata a könnyfolyadék vizes részének védelme és fenntartása.

A túl száraz bőr első jelei a vékony hámlás és a vöröses elszíneződésű foltok. A bőr akkor kezd kiszáradni, amikor a nedvesség és a zsírok (lipidek) elvesznek anélkül, hogy ezt a veszteséget pótolnák. Ennek megakadályozása érdekében a bőr három rétegből épül fel: a legfelső réteg a többrétegű felhám, amelynek része többek között a védő szaruréteg is. A bőr barrierfunkciója nem csupán abban áll, hogy kívülről távol tartsa a nemkívánatos idegen anyagokat, hanem abban is, hogy belülről ne veszítsen el túl sok folyadékot. Az alatta fekvő bőrrétegek ezért folyamatosan folyadékot juttatnak az epidermiszbe. Ehhez többek között a megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen. Ezen felül az alsó bőrrétegek lipideket is továbbítanak felfelé. A bőrfelület további védő zsírrétegét a faggyúmirigyekben termelődő zsírkeverék biztosítja. Ha a bőrrétegek nedvesség- és zsírtartalma csökken, a védőfunkció elveszik. A szaruréteg egyre áteresztőbbé válik, így részecskék és idegen anyagok hatolhatnak be, és bőrirritációt és gyulladásokat okozhatnak. A száraz beltéri levegő elősegítheti ezt a folyamatot.