Költség-haszon számítás és nagyobb termelékenység: mikor és miért éri meg a légpárásítás?

A légzőszervi megbetegedések a munkavállalók munkaképtelenségének leggyakoribb okai közé tartoznak, ezért jelentős pénzügyi hatással vannak a munkáltatókra. Az itt bemutatott példakénti költség-haszon számítás azt mutatja, hogy már két-három év után megtérülhet a kiegészítő légpárásító berendezésbe történő beruházás.

Ezen felül a beltéri klímába történő beruházás a termelékenység szempontjából is kifizetődő : tanulmányok kimutatják, hogy az optimális beltéri klíma növelheti a munkavállalók teljesítményét, gyorsaságát és pontosságát. A száraz levegővel kapcsolatos panaszok hiányában a munkavállalók elégedettebbek, és motiváltabban és hatékonyabban dolgoznak.

Az irodai dolgozók munkaképtelenségi napjainak több mint 16 százaléka légúti megbetegedésekből ered (Statista Research Department 2020). Különösen azok a foglalkozási csoportok szenvednek gyakori légúti megbetegedésektől, ahol a beszéd nagy szerepet játszik. A betegszabadságok tekintetében az élen a call center-ek, az ügyfélszolgálatok és a telefonos tanácsadás területén dolgozók állnak.

Az AOK Tudományos Intézete a 2019-es távolléti jelentésében a párbeszédes marketinggel foglalkozó szakmákban a megfázás miatti távollétet átlagosan évi 4,8 napra becsüli. Ennek okaként többek között a nagyterű irodákban dolgozók munkakörülményeit is megemlítik, ahol a vírusok gyorsan terjedhetnek. A légutak és a hangképző szervek nyálkahártyáinak védelme ezért jelentős gazdasági hatással bír, mivel csökkenti a hiányzásokat és a teljesítménycsökkenést. Eközben mára már bizonyítottnak tekinthető a légúti megbetegedések és az alacsony páratartalom közötti összefüggés.

Az amerikai Yale Egyetem kutatói egy többéves, 2019-ben lezárult tanulmányban egyértelműen bizonyították az alacsony páratartalom hatását az influenza-vírusok túlélőképességére és terjedésére. Optimális, 40 és 60 % közötti páratartalom mellett kiderült, hogy a vírusfertőzés minimálisra csökken, és a terjedési folyamat megnehezül. A legalább 40%-os relatív páratartalom biztosítása ezért megfelelő intézkedés lehet a vállalatok számára a légúti fertőzések terjedésének és a megbetegedések számának jelentős csökkentése, valamint a költségek mérséklése érdekében.

Jobb oldali videó: Hogyan térül meg a kiegészítő légpárásítás?

Minden vállalat számára meg kell térülnie a beruházásnak. A munkáltatók döntéshozataluk során gazdasági szempontokat vesznek alapul. A gyakorlatban azonban a munkavállalók egészségébe, jólétébe és motivációjába történő beruházások pénzben alig vagy egyáltalán nem mérhetők. Túl sokrétűek és összetettek a külső befolyásoló tényezők és az egyéni körülmények.

Mindazonáltal itt statisztikai adatok és reális feltételezések alapján kísérletet teszünk egy költség-haszon elemzésre , amely bemutatja, milyen megtakarítási lehetőségek nyílnak a vállalatok számára a megelőző egészségvédelem révén.

1. Munkavállalói bérköltség 30 000 €/év
2. Átlagosan 230 munkanap/év
3. 4,8 hiányzási nap légúti megbetegedések miatt
4. Munka kiesésének költsége hiányzási naponként az elmaradt munka miatt, amelyet pl. más kollégák túlórával kell pótolniuk, 1,8-as szorzóval értékelve.

A jelenlegi orvosi ismeretek és tanulmányok alapján óvatosan feltételezhető, hogy a munkahelyen egész évben optimális légnedvesség biztosításával a légúti megbetegedések legalább 25 %-kal csökkenthetők. A 25 %-kal kevesebb légúti megbetegedés adatai alapján a vállalatoknál a hiányzások átlagos csökkenése alkalmazottonként 1,2 hiányzási nap.

A egy olyan légpárásító berendezés beruházási költsége, amely egész évben optimális páratartalmat biztosít, a helyiség méretétől és az alkalmazottak számától függ. A költségszámítás alapjául egyszerűsítve a következő értékek vehetők figyelembe:

1. Helyiség mérete: kb. 15 m² alkalmazottonként (nyitott tér, kb. 3 m belmagassággal)
2. Beruházási költségek: 30 eurótól m²-enként
3. Folyamatos költségek: havi 300–600 euró (karbantartással együtt), a rendszer méretétől függően

A Fraunhofer IAO által az „Office 21” közös projekt keretében végzett, a munka- és irodai környezet kialakításáról szóló tanulmány kimutatja, hogy az irodai dolgozók csupán 20 százaléka nagyon elégedett az irodai környezetével, további 42 százalékuk pedig inkább elégedett. A oldalon olvashatóak szerint a hiányzó páratartalom, mint átlag feletti zavaró tényező, jelentősen negatívan befolyásolja az irodai elégedettséget. Az irodai dolgozók több mint egynegyede gyakran vagy nagyon gyakran érezte úgy, hogy a levegő túl száraz. A Fraunhofer Intézet tudósai -0,30-as korrelációt számítottak ki, ami azt jelzi, hogy a páratartalom hiánya egyértelműen negatívan hat az irodai elégedettségre. Ezáltal a munkáltatók és az épületüzemeltetők kezében nagy optimalizálási potenciál rejlik a munka- és irodai környezet kialakításában.

Az Office 21 tanulmányban kiszámított, az elégedettségnek az irodai dolgozók motivációjára és teljesítményére gyakorolt hatása jól mutatja, milyen pozitív hatással lehet ez a teljesítményre. A 0,44, illetve 0,38-as korrelációs tényező erős pozitív hatást jelez, amely a teljesítmény mellett a munkáltatóval való azonosulásra és a munkáltatóhoz való kötődésre is kihat.