A relatív páratartalom csökken: Ha a fűtés hatására a helyiség hőmérséklete emelkedik, miközben az abszolút páratartalom változatlan marad, a relatív páratartalom csökken, mert a felmelegített fűtőlevegő több vízgőzt képes magába venni.
Alapok és utólagos felszerelés
Légpárásítás közvetlenül a helyiségben
A tartalom áttekintése
Ez a cikk elmagyarázza, mikor és miért válik a levegő túl szárazzá, milyen egyszerű módszerek léteznek a légpárásítás utólagos felszerelésére, és milyen tippekkel tartható optimális szinten a páratartalom.
Ideális utólagos felszereléshez
A közvetlen helyiségpárásítás mindig megfelelő megoldás
A légpárásítás alapjai
A relatív és abszolút páratartalom egyszerűen elmagyarázva
Gyakorlati tippek a levegőpáratartalomhoz
Helyes szellőztetés és fűtés a száraz levegő ellen
Ideális utólagos felszereléshez
A légnedvesítés alapjai
A levegőpáratartalomtól a levegőpárásítás egyszerű utólagos felszereléséigA száraz beltéri levegő elsősorban a fűtési időszakban alakul ki, amikor a meleg levegő – állandóan alacsony abszolút páratartalom mellett – több vízgőzt tudna felvenni, mint amennyi ténylegesen rendelkezésre áll. A következmények érezhetőek: az emberek nyálkahártya-irritációtól szenvednek, az olyan anyagok, mint a fa vagy a papír, deformálódnak, és az érzékeny gépek elektrosztatikus hatások miatt károsodhatnak. A száraz levegő keletkezésének ismeretében és egy célzott műszaki légpárásító utólagos felszerelésével a beltéri klíma tartósan optimalizálható.
Az utólagos felszerelésre különösen alkalmas megoldás az közvetlen beltéri légpárásítás. A légkondicionálóban történő párásítással ellentétben itt kis fúvókás párásítókat szerelnek fel közvetlenül a helyiségben. A készülékeket alig láthatóan rögzítik a falra vagy a mennyezetre, és szükség esetén higiénikusan kezelt vízből álló mikroszintű „ködöt” permeteznek.
A közvetlen helyiségpárásításnál nem szükséges az egész épületet felszerelni. Az egyes emeletek, részlegek, nyitott irodák, munkaterületek vagy gyártócsarnokok is egyénileg és gazdaságosan párásíthatók. A kis légpárásítók nem központilag a légtechnikai rendszerben (légkondicionálóban), hanem közvetlenül a helyiségben vannak felszerelve. Szükség esetén a készülékek mikroszintű ködöt permeteznek, amelyet a helyiség levegője azonnal felvesz, és egyenletesen eloszlat. A gyors párolgás révén emellett élénkítő, frissítő hatás is keletkezik, és a helyiség levegője megtisztul a portól.
A légtechnikai rendszer és a vízporlasztás szétválasztásának köszönhetően a rendszerek a légkondicionálótól függetlenül, csekély építési ráfordítással szerelhetők be. A mikroszintű porlasztást egy olyan vízkezelő rendszer biztosítja, amely a vizet baktérium- és ásványianyag-mentessé teszi, és akár 85 bar-os nyomást is képes előállítani. A központi vízkezelő rendszer és a decentralizált légpárásítók közötti összeköttetést speciális, csupán ujjvastagságú nagynyomású tömlők, valamint áram- és vezérlővezetékek biztosítják. Az egyszerű és rugalmas telepítés miatt a közvetlen helyiségpárásítás különösen utólagos felszerelés esetén gazdaságos megoldás.
Szabályozott és célzott páratartalom
Az egész évben optimális páratartalmat digitális vezérlőrendszerek szabályozzák, amelyek folyamatosan figyelemmel kísérik a helyiségek klímáját, és biztosítják az állandó páratartalmi szintet. A vezérlő rendszer csak akkor aktiválja a kiegészítő légpárásítást, ha a páratartalom a kívánt optimális érték alá csökken. Mivel a közvetlen helyiségpárásításhoz egyénileg meghatározott párásítási zónák vannak beállítva, a különböző rendeltetésű helyiségek (pl. iroda, laboratórium, számítógépterem, gyártócsarnok) számára eltérő célértékek is beállíthatók.
A megfelelő víz
A levegőpárásítás minőségének és higiéniájának szempontjából döntő jelentőségű a vízkezelés. A kezeletlen víz nem alkalmas a levegőpárásításra. Ennek oka a vízben található számos összetevő: a baktériumok, kórokozók, lebegő részecskék, sók és egyéb ásványi anyagok egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Ezért elengedhetetlen a többlépcsős vízkezelés, amely megtisztítja, fertőtleníti és teljesen ásványi anyagoktól mentesíti a vizet. Az integrált vízkezelés a közvetlen helyiséglevegő-párásítás szerves része.
További információk a közvetlen helyiségpárásításról
Közvetlenül a helyiségben – 10 előny
Bármely épületbe és bármilyen alkalmazáshoz alkalmas – légkondicionáló nélkül. Tudja meg, miért.
DRAABE légpárásító rendszer
Közvetlen helyiséglevegő-párásítás nagynyomású rendszerrelIdeális utólagos felszereléshez bármilyen méretű helyiségben, teljes körű karbantartási szolgáltatással
A légpárásítás energiaköltségei
A közvetlen helyiségpárásítás előnyei és alkalmazási területei
Biztonságos: közvetlenül a helyiségben történő párásítás
Maximális higiénia, biztonság és teljesítmény a légpárásító rendszerekhez: szerviz- és karbantartási csomagok készülékcserével, garancia-meghosszabbítással és VDI-tanúsítvánnyal
Hogyan alakul ki a túl száraz levegő?
Hogyan keletkezik a túl száraz levegő, és mi befolyásolja azt? Maga a levegő számos gázból áll. Ezek egyike a vízgőz. A levegőben található vízgőz mennyisége határozza meg a levegő páratartalmát.
abszolút páratartalomról akkor beszélünk, amikor a levegőben gáz formájában jelen lévő teljes vízmennyiséget adjuk meg, pl. 8 g/kg. A levegő és a víz közötti viszony szempontjából fontos, hogy a levegő folyamatosan arra törekszik, hogy telítettségéig gáz halmazállapotú vizet vegyen fel. A helyiség levegőnedvességének értékeléséhez és az optimális páratartalom meghatározásához ezért egy másik értéknek van döntő jelentősége: a relatív páratartalom!
A relatív páratartalom a levegőben található vízmennyiséget a maximálisan felvehető vízmennyiséghez viszonyítva írja le. A levegő vízgőzzel való „százalékos telítettségét” a levegő hőmérséklete befolyásolja: a meleg levegő nagyobb mennyiségű vízgőzt képes felvenni, mint a hideg levegő.
Hőmérséklet és relatív páratartalom
Az alábbi példa szemlélteti a hőmérséklet és a relatív páratartalom közötti összefüggést. Ha egy helyiség légmentesen el van zárva a külső levegőtől, akkor állandó abszolút páratartalommal rendelkezik: a víz sem a környezetből nem vehető fel, sem a környezetbe nem adódik le. Ha fűtés hatására a belső hőmérséklet emelkedik, miközben az abszolút páratartalom változatlan marad, a relatív páratartalom csökken, mert a felmelegített fűtőlevegő több vízgőzt tudna felvenni, mint amennyi a lezárt helyiségben rendelkezésre áll. Ha télen szellőzés céljából kinyitják az ablakokat vagy ajtókat, a beltéri levegő még szárazabbá válik, mint korábban. A meleg, száraz beltéri levegő magasabb gőznyomása miatt a fennmaradó maradék nedvesség kiszökik a szabadba. A relatív páratartalom tovább csökken. Ez magyarázza, miért olyan rendkívül száraz gyakran a beltéri levegő különösen télen, ha a levegőt nem nedvesítik aktívan kiegészítő párásítással.
Állandó relatív páratartalom: a hőmérséklet és az abszolút páratartalom azonos szinten van. A relatív páratartalom a beltérben és a szabadban megegyezik.
A relatív páratartalom csökken: Ha a fűtés hatására a helyiség hőmérséklete emelkedik, miközben az abszolút páratartalom változatlan marad, a relatív páratartalom csökken, mert a felmelegített fűtőlevegő több vízgőzt képes magába venni.
Állandó relatív páratartalom: a hőmérséklet és az abszolút páratartalom azonos szinten van. A relatív páratartalom a beltérben és a szabadban megegyezik.
Gyakorlati tippek túl száraz levegő esetén
- Helyes szellőztetés: Különösen a téli hónapokban a központi szellőzéssel nem rendelkező helyiségek ablakait csak rövid ideig, de annál nagyobb mértékben kell kinyitni (rohamszellőztetés).
- A páratartalom rendszeres mérése: Célszerű a relatív páratartalmat higrométer segítségével rendszeresen mérni. A lakó- és munkaterületeken ajánlott beltéri páratartalom 40–60 százalék között van (20 °C szobahőmérséklet mellett).
- Ne fűtsön túl: Az optimális szobahőmérséklet 20–22 °C között van.
- Pótolja a páratartalmat: Ha a levegő páratartalma hosszabb ideig a kívánt vagy szükséges relatív páratartalom alatt marad, érdemes megfontolni légpárásító rendszerek beszerelését. A közvetlen helyiségpárásításra szolgáló fúvókás rendszerek régebbi épületekbe is problémamentesen utólag beépíthetők.
- Figyelembe kell venni a tanúsítványokat: A megfelelő légpárásító rendszerek kiválasztásához segítséget nyújt a DGUV „Optimalizált légpárásítás” tanúsítványa. Ezen felül a gyártóknak igazolniuk kell a VDI 6022 6. lap szerinti legújabb műszaki színvonalat, és fel kell ajánlaniuk a beépített berendezés megfelelő helyszíni tanúsítását.
Információs csomag: Közvetlen beltéri párásítás
Mindig megfelelő – tájékozódjon itt!A közvetlen beltéri párásítókat célzottan ott alkalmazzák, ahol a levegő páratartalmára szükség van. Minden alkalmazáshoz és helyiségmérethez, ideális utólagos felszereléshez, energiahatékony és karbantartásbarát.
Itt igényeljen ingyenes információs csomagot, és szerezzen be ingyenes hő- és páratartalom-mérőt a levegő páratartalmának méréséhez!
Kiegészítés: Szellőzőrendszerek használata
Ha központi szellőzőrendszer van felszerelve, a rendszer folyamatosan beszívja a friss külső levegőt, szűri, hőmérsékletét szabályozza, majd bejuttatja az adott helyiségbe. A elhasznált levegőt elszívók segítségével szállítják ki a helyiségből. A helyiséget így folyamatosan friss levegővel öblítik át.
A hideg levegő nehezebb, mint a meleg, ezért lefelé süllyed. Ennek következtében kellemetlen huzat keletkezik a munkahelyen. Ezen felül a szellőzőrendszeren keresztül bejuttatott, hőmérséklet-szabályozott és párásított friss levegőt a magasabb hőnyomás kifelé nyomja. A bejuttatott páratartalom egy része így folyamatosan elszivárog, még mielőtt megfelelően eloszlathatna a helyiségben. A kívánt optimális páratartalom-értékek nem érhetők el. Következésképpen a légpárásító rendszer folyamatosan működik, hogy elérje a beállított célértékeket.
Ha az ablakokat vagy a tetőablakokat kinyitják, az egész szellőzőrendszer egyensúlyából kikerül. Közvetlen helyiséglevegő-párásítással kombinálva a kívánt páratartalom-értékek nem érhetők el.
A közvetlen helyiségpárásítás akkor ér el optimális eredményeket, ha az ablakok és a tetőablakok nincsenek állandóan nyitva (rövid ideig tartó szellőztetés a folyamatos szellőztetés helyett). Csak így tudja a rendszer hatékonyan párásítani a levegőt.
Ha az ablakokat vagy a tetőablakokat kinyitják, az egész szellőzőrendszer egyensúlyából kikerül. Közvetlen helyiséglevegő-párásítással kombinálva a kívánt páratartalom-értékek nem érhetők el.
A közvetlen helyiségpárásítás akkor ér el optimális eredményeket, ha az ablakok és a tetőablakok nincsenek állandóan nyitva (rövid ideig tartó szellőztetés a folyamatos szellőztetés helyett). Csak így tudja a rendszer hatékonyan párásítani a levegőt.
Vegye fel velünk a kapcsolatot
Örömmel várjuk üzenetét és igényeit a közvetlen beltéri párásítással kapcsolatban az Ön alkalmazásához.
Itt további információkat kaphat, vagy személyes tanácsadást vehet igénybe.
További információk vagy kérdések?
Itt találja a Condair közvetlen helyiségpárásítás kapcsolati űrlapját
Közvetlen kapcsolat a tanácsadóval
Itt megtalálja az Ön régiójának tanácsadóját a Condair közvetlen helyiséglevegő-párásítás témában