Hogyan működik egy adszorpciós szárító?
Az adszorpciós szárító egy légszárító, amely egy higroszkópos anyag, az úgynevezett szorpciós anyag tulajdonságait kihasználva vonja ki a vízgőzt a levegőből.
adszorpciós szárító működése A higroszkópos anyag felveszi a nedvességet, és így a levegőáramot kiszárítja. A folyamatnak ezt a részét adszorpciós folyamatnak nevezik. Ahhoz, hogy a szorpciós anyagból a benne felhalmozódott nedvességet ismét eltávolítsák, az adszorpciós testet ezután forró levegővel áramoltatják át ellenkező irányban, aminek következtében a forró légáram felveszi az adszorpciós testben megkötött vízgőzt. Tehát deszorpció történik, ezt a folyamatot regenerációnak nevezik. Egy adszorpciós szárítóban a szorpciós anyag általában egy erősen higroszkópos szilikagélből áll, amely szilárdan be van ágyazva egy lassan forgó rotorba, amely folyamatosan forog két egymástól elválasztott, ellenirányú légáram között. A rotor adszorpciós tartományában a nedves légáramot megszárítják. A regenerációs tartományban a szorpciós anyagban tárolt nedvességet a forró légáram kiszorítja, majd azt újra felveszi. Mivel a működési elv a szorpción, azaz egy nagyrészt hőmérséklettől független folyamaton alapul, és nem például a kondenzáción, az adszorpciós szárítók különösen alacsony hőmérsékletek esetén ajánlottak. Ezenkívül az adszorpciós szárítók segítségével különösen alacsony páratartalom is elérhető, amire például a gyógyszeriparban van szükség.
alkalmazási területei A kondenzációs légszárítóktól eltérően – amelyek alkalmazási területe az adott hűtőkör rendszerbeli korlátai miatt korlátozott – az adszorpciós szárítókra nincsenek hőmérsékleti és páratartalmi korlátozások. Ugyanakkor rendszerbeli okokból fajlagos energiafogyasztásuk mindig magasabb, mint a kondenzációs légszárítóké. Ezért olyan helyeken érdemes őket alkalmazni, ahol a különösen alacsony beszívott levegő páratartalma ( 6 g/kg) vagy az alacsony környezeti hőmérséklet indokolja a megnövekedett energiafelhasználást, illetve ahol a kondenzációs légszárítók már nem képesek megoldani a szükséges párátlanítási feladatot. Az alábbi, Thiekötter által készített diagram egy nagyvonalú összehasonlítást mutat be a hűtőközeggel működő kondenzációs párátlanítók és a tisztán elektromos regenerációjú adszorpciós szárítók fajlagos energiafogyasztása tekintetében.
Csatlakozás
Az adszorpciós szárítók különböző légáramlatait szellőzőcsatornákon keresztül kell vezetni. Ez általában tekercselt csöveken keresztül történik. A külső környezetbe vezető nedves levegőcsatornát szigetelni kell. Ha külső levegőt használnak folyamatlevegőként, ügyelni kell arra, hogy a nedves levegő kivezetése elég messze legyen a külső levegő beszívásától. A nedves levegőt mindig a külső környezetbe kell vezetni.
Regenerálás és hőmérséklet-szabályozás
A rotorban adszorpciós úton megkötött vízgőz kiszorításához és elvezetéséhez fel kell oldani a szorpciós anyag felületén ható adhéziós erőket. Ehhez a regeneráló levegőáramot megfelelően fel kell melegíteni. Ez egy előre kapcsolt regeneráló fűtőberendezés segítségével történik. Kis méretű adszorpciós szárítók esetében a regenerációs fűtés mindig elektromos. Nagyobb berendezések esetén a regenerációs fűtőelem a következőképpen kialakítható:
- Elektromos (alapkivitel)
- Gőzzel
- Forró vízzel
- Elektromos és PWW-fűtőelem kombinációja
- Elektromos, gőz- vagy forróvíz-fűtőelem kombinációja
A nagyobb adszorpciós szárítók lehetőséget nyújtanak különböző hordozók felhasználására a rotor regenerálásához. A maximális energiahatékonyság érdekében, amennyiben lehetséges, a regeneráláshoz vagy annak támogatásához a helyszínen rendelkezésre álló hordozókat, például gőzt, forró vizet vagy PWW melegvizet kell használni.
A rotor 120 °C körüli magas hőmérsékletnek való kitettsége az adszorpciósan megkötött vízgőz kiszorítása érdekében felmelegíti a rotor tárolóanyagát. Az állapotváltozás a szárítási szektorban ezért nem ideális adiabatikus módon, állandó entalpiánál történik. A rotorban visszamaradó hőt „hővisszamaradásnak” nevezik, és ez a szárító levegőáram túlmelegedéséhez vezet, körülbelül 1,5 K-val g/kg szárítási teljesítményenként. 1,3 K/g/kg megadott hőhordozási hő esetén ez a túlmelegedés például egy 12-ről 4,5 g/kg nedves levegőre történő szárítási folyamatnál: 1,3 K/g/kg × (12 – 4,5) g/kg = 9,75 K.
Ennek a ténynek a ismerete fontos az adszorpciós szárító beépítésének értékeléséhez a szárítandó helyiség teljes klímarendszer-koncepciójába. A gyártók műszaki számításai már figyelembe veszik a hővisszavezetést, és megadják a száraz levegőáram tényleges hőmérsékletét.
Különösen alacsony beszívott levegő páratartalom elérése érdekében szükség esetén felülethűtőket kell beépíteni az adszorpciós szárító elé. Hőmérsékletérzékeny területeken a beszívott levegő hőmérsékletét egy utóhűtővel, szükség esetén egy utófűtő regiszterrel kombinálva, közvetlenül a szárító felett kell szabályozni. Ideális esetben az adszorpciós szárító gyártója a szükséges modulokat csatlakoztatásra készen, a szárítóházba beépítve szállítja. Kezeletlen külső levegő szárításakor fagyvédelem céljából előmelegítőt kell előirányozni.
Hővisszanyerés
Nagyobb adszorpciós szárítók használata esetén – tekintettel a regenerációs fűtőberendezések rendszerből adódó magas energiafogyasztására – ajánlott a gyári hővisszanyerő egység beépítése. Ennek során a felmelegített nedves levegőt a külső levegőbe történő elvezetés előtt egy keresztáramú hőcserélőn vezetik át, ahol a benne lévő hőenergia nagy részét átadja a regeneráláshoz szükséges légáramnak. Ezáltal a regenerációs fűtőberendezés energiafogyasztása jelentősen csökkenthető.
Mi az a kondenzációs párátlanító?
Mi az h,x-diagram?
Mi a relatív páratartalom?
Vegye fel velünk a kapcsolatot
Örömmel várjuk üzenetét és a Condair megoldásokkal kapcsolatos kéréseit.
Itt talál további információkat: , illetve közvetlenül felveheti a kapcsolatot a régiójában illetékes Condair kapcsolattartóval.
További információk vagy kérdések?
Itt találja a kapcsolatfelvételi űrlapunkat
Közvetlen kapcsolat a Condair tanácsadóval
Itt megtalálja a Condair kapcsolattartóit az Ön régiójában