Hogyan működik egy gázüzemű gőz-légpárásító?

A gázüzemű gőz-légpárásító egy izoterm gőz-légpárásító, amely elektromos energia helyett gázégőt használ a párásító víz melegítéséhez.

Különösen az olyan ipari létesítményekben, ahol egyébként is gázhálózatot használnak, a gázüzemű párásító alkalmazása általában költséghatékonyabb, mint az elektromos üzemeltetés. (Az aktuális gáz- vagy fűtőanyag-árak függvényében)

A gázüzemű gőz-légpárásító működése

A gázüzemű gőz-légpárásító égési rendszere egy moduláló, előkeverő gázfúvókás égőn és egy gáznyomás-szabályozó szelepen alapul. Párásítási igény esetén az égőventilátor bekapcsol, és alacsony nyomást hoz létre a levegőbemeneti nyílásnál. A ventilátor rövid ideig bekapcsol, hogy átöblítse a rendszert. Ezt követően a gyújtó 15 másodpercre aktiválódik. Ezalatt az idő alatt az elektronikus gyújtásvezérlő elvégzi a biztonsági rendszerek diagnosztikáját, amely magában foglalja a légbemeneti nyíláson kialakuló alacsony nyomást figyelő nyomáskapcsoló ellenőrzését is. Ha a biztonsági rendszerek megfelelően működnek, a gáznyomás-szabályozó szelep kinyílik, és a gáz-levegő keveréket a gyújtó meggyújtja.

A gáznyomás-szabályozó szelep biztosítja a levegő és a földgáz, illetve a propángáz állandó arányát, függetlenül a ventilátor fordulatszámától vagy a külső környezeti feltételektől. A levegő és a gáz a ventilátorban teljesen összekeveredik, majd az égőnyílásokon keresztül jutnak, ahol az égés megtörténik.

A forró égéstermékek a hőcserélő belsejében található terelőelemeken keresztül áramlanak a kipufogógáz-kivezetés felé.

A víztartály szintjét a szintmérő folyamatosan figyeli. A készülék első indításakor a vezérlő ellenőrzi a szintmérő egység működését. A teszt során a tartályt először az „A” szintig töltik fel, majd a „C” szintig ürítik ki, végül ismét az „A” szintig töltik fel. Amint az újbóli feltöltés során eléri a „B” szintet, és a szintmérő egység tesztje sikeres volt, a párásító üzemkész. Amint páratartalom-igény merül fel, elindul a tüzelési folyamat, és megkezdődik a gőztermelés.

40 kg/h gőztermelés mellett a kipufogógáz-hő 4,5 kW; 65 %-os hővisszanyerésnél: 2,9 kW (1,5), 70 %-os hővisszanyerésnél: 3,2 kW (1,6), 75 %-os hővisszanyerésnél: 3,4 kW (1,7).

80 kg/h esetén a kipufogógáz hője 9,0 kW; 65 %-os hővisszanyerésnél: 5,8 kW (3,1), 70 %-os hővisszanyerésnél: 6,4 kW (3,3), 75 %-os hővisszanyerésnél: 6,8 kW (3,5).

120 kg/h esetén a kipufogógáz hője 13,5 kW; 65 %-os hővisszanyerésnél: 8,7 kW (4,6), 70 %-os hővisszanyerésnél: 9,6 kW (4,9), 75 %-os hővisszanyerésnél: 10,2 kW (5,2).

160 kg/h esetén a kipufogógáz hője 18,0 kW; 65 %-os hővisszanyerésnél: 11,6 kW (6,1), 70 %-os hővisszanyerésnél: 12,8 kW (6,6), 75 %-os hővisszanyerésnél: 13,6 kW (7,0).

200 kg/h esetén a kipufogógáz hője 22,5 kW; 65 %-os hővisszanyerésnél: 14,5 kW (7,6), 70 %-os hővisszanyerésnél: 16,0 kW (8,2), 75 %-os hővisszanyerésnél: 17,0 kW (8,7).

240 kg/h esetén a kipufogógáz hője 27,0 kW; 65 %-os hővisszanyerés esetén: 17,4 kW (9,2), 70 %-os hővisszanyerés esetén: 19,2 kW (9,9), 75 %-os hővisszanyerés esetén: 20,4 kW (10,5).