Szárítás – A fémes nyersanyagok és készáruk
korróziójának megelőzése érdekében

Száraz levegőn a vas nem rozsdásodik. Ha mégis nedvesség éri a fémet az oxigén (O2) és a víz (H2O) hidroxidionná (OH-) redukálódik. A reakcióhoz szükséges elektronok kiegyenlítéséhez oxidálódik a vas, azaz leadja az elektronjait, amiket végül az oxigén vesz fel. A folyamat során vasoxid keletkezik. Ahonnan elvonják az elektronokat ott elektronhiány alakul ki és pozitív töltésű vas ionok (Fe2+) válnak ki. Ezek átvándorolnak a vízcseppbe, és kötést alkotnak a negatív töltésű hidroxidionokkal (OH-). Az eltérő töltésük miatt első lépésben vas(II)-hidroxid keletkezik. A vízzel, oxigénnel és hidroxidionnal folytatott további reakciók mindig további reakciókat váltanak ki, melyekből vas(III)-oxid és vas(III)-hidroxid keletkezik. Ezek a fém felületére rakódnak, és ezek adják a rozsda jellegzetes megjelenését. Az alumíniummal ellentétben a többi fémnél csak akkor áll meg a folyamat, ha már nem áll rendelkezésre több vas.

Párásítás – A higroszkópos áru nem veszít értékéből

Mivel a zöldségek és a gyümölcsök alacsony hőmérsékleten is gyorsan kiszáradnak és összetöppednek, ügyelni kell a megfelelő páratartalomra. A raktárcsarnokokban és az árubemutató területeken elhelyezett, észszerűen méretezett párásító rendszer gondoskodik arról, hogy a zöldségek és a gyümölcsök mindig frissek maradjanak és – súlyveszteség nélkül – eladják magukat.